Drága-e a gyógyszer?

Nógrádi Tóth Erzsébet
2012-08-23 15:20
Hatalmas kutatás-fejlesztési költségek és korlátozott siker jellemzi a gyógyszeripart, miközben az ágazatot terhelő hazai extraadók 25-100-szor nagyobbak a többi iparágnál - mondta mai sajtótájékoztatóján az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke.
A világ 1400 legnagyobb iparvállalatára kiterjedő kutatás azt igazolja, hogy a gyógyszergyártás és a biotechnológiai a leginnovatívabb ágazat, a kutatás-fejlesztésre a nettó árbevételének 15,3 százalékát fordította 2009-ben, a következő a sorrendben 9,6 százalékkal a számítástechnika - tudtuk meg Leitner György elnöktől. E közben tízezer molekulából 10-12 évi fejlesztő munka mellett átlagosan egy gyógyszer lesz, s különösen a gazdasági válságot követő években egyre kevesebbet fogadnak be a közbiztosítók. E tekintetben
legjobb a helyzet az USA-ban, Kanadában és Japánban, viszonylag elfogadható a cseheknél és Szlovákiában, ám Magyarország az innováció támogatást illetően „potyautas".
A gyógyszergyártás jelentős költségei mellett, adódik a kérdés, hogy "valóban drágák-e a gyógyszerek". Az egyesület tanulmánya ad választ a kérdésre: jelenleg a tb által támogatott mintegy 4000 orvosság közül 1642 egy BKV-vonaljegy áránál is olcsóbb, 46 százalékuk 1 liter benzinnél is kevesebbe kerül, míg egy havi mobiltelefon-előfizetéshez viszonyítva a támogatott készítmények több mint 98 százaléka kerül kevesebbe.
Leitner György szerint a teljes magyar gyógyszerpiac bevétele nem éri el a legnagyobb hazai élelmiszeráruház-lánc éves bevételét, téves tehát a feltevés, hogy a magyarországi gyógyszeripar extraprofitot termelő iparág.

A magas extraadókat a gyártók nem hárítják át a betegekre, pedig azok sok estben elérhetik a termék árának felét. Itt jegyezte meg az elnök, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem volt nálunk gyógyszeráremelés a tb által támogatott gyógyszerkörben, kivételt néhány olcsó termék képez.
„ Ha valaki tisztába kerül a gyógyszerárat képező elemekkel, eldöntheti, hogy drága-e az orvosság" - mondta Leitner György. S a már említett k+f mellett sorolta az új készítmények 4-11 milliárdos előállítási költségét, a rövid megtérülési időt, hiszen a közbiztosítók - e tekintetben is élen jár a hazai - a törzskönyvezés után évekig nem fogadják be támogatotti listájukra az új készítményeket, és ma már nem csak a piacra kerüléskor, hanem a gyógyszer alkalmazása során is folyamatosan bizonyítani kell annak biztonságosságát és költséghatékonyságát. Utalt arra is, hogy a betegszámtól is függ egy-egy gyógyszer költségének a megtérülése, például a ritka betegségeknél csak kevesen igénylik a drágán kifejlesztett gyógyszert.


Az egyesület elnöke szerint új társadalmi szerződésre van szükség az országok kormányai és az ipar között a jövő gyógyszereinek előállítása érdekében. Utalt, hogy John Dalli, az Európai Unió egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős biztosának szavaira, aki felhívta a figyelmet arra, hogy egy gazdasági krízisnél különösen figyelni kell a társadalom egészségére, mert ha nem, a krízis könnyen egészségügyi válságba csaphat át.