A Nature című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban 78 olyan izlandi család tagjainak genetikai állományát határozták meg, amelyekben autizmussal vagy szkizofréniával élő gyereket nevelnek. A vizsgálat eredménye szerint az apai életkornak fontos szerepe van abban, hogy egy betegségeknek mekkora lesz a genetikai kockázata az utódnál.

"Valamennyi eredményünk arra utal, hogy a férfiak korának emelkedésével növekszik hímivarsejtjeikben az örökletes mutációk száma" - mutatott rá Kari Stefansson, a reykjavíki székhelyű biotechnológiai vállalat igazgatója. Mint hozzátette, a mutációk számának kortól függő növekedése megemeli annak esélyét, hogy a gyerek olyan ártalmas mutációt hordoz, amely autizmushoz vagy szkizofréniához vezethet.

Az elemzésben úgy találták, hogy a fogantatáskori apai életkor minden egyes évvel való növekedése átlagosan két új génmutációhoz vezetett az utód genomjában, ami azt jelenti, hogy az apák által továbbadott új mutációk száma a pubertástól kezdve 16,5 évenként megduplázódhat.Arra azonban nem tudnak választ adni a kutatók, hogy melyik életkorban ad már okot aggodalomra az átadott génmutációk számának emelkedése, mert az utód későbbi egészségét számos más tényező is meghatározza. Stefansson kiemelte, hogy bár a nők is egyre több génmutációt adnak tovább gyereküknek életkoruk emelkedésével, ám jóval nagyobb számban találtak ilyeneket a férfiaknál.