Az Európai Uniós normák és korunk igényeinek megfelelően megszületett a Duna tehermentesítésének terve, mely a budapesti szennyvízelvezetés korszerűsítését tette szükségessé. Ennek a folyamatnak a végső fázisa az ÉlőDuna Projekt, mely a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT) és Kapcsolódó Létesítményei Projekt néven vált ismerté. A 2005-ben kezdődött beruházással 2012 év végére Budapest csatornázottsága és szennyvíztisztítása körülbelül 95%-os lesz. A projekt mintegy fél milliárd euró összértékben valósul meg, melynek 65%-át az Európai Unió, a fennmaradó 35%-ot Budapest Főváros és a Magyar Állam biztosítja.

A BKSZT építése mellett új főgyűjtők, csatornák is épültek, és felújították a szivattyútelepeket, melyek eddig a Dunába, ezt követően a szennyvíztisztítóba juttatják a szennyvizet. Az 1891-94 között épült Ferencvárosi szivattyútelep (PSS) is felújításra került, melynek záporoldala Infrastrukturális kategóriában elnyerte a 2011-es Építőipari Nívódíjat. A felújított telepen beépített új technológiák jól megférnek a műemlék jellegű épületekkel.

A BKSZT próbaüzeme alatt kiderült, hogy a közben hatályba lépő új megközelítésű uniós irányelveket minden tekintetben nem képes produkálni a telep. Így szükségessé vált a 3. tisztítási fokozat megépítése, mely a nitrogént, és csapadék esetén a lebegőanyag tartalmat nagyobb hatásfokkal képes eltávolítani a tisztítási folyamatban. Ebben az ütemben hatalmas mennyiségű, csaknem 6000m3 beton, 700 tonna betonacél, épületgépészeti és technológiai gépészeti szerkezetek beépítésével 3 új (T1, T2 és U) műtárgy készül el, mintegy 20000 lm3 térfogattal.

A csepeli átemelő telep (Vas Gereben utca) felújítása is szükségessé vált a területen keletkező szennyvizek BKSZT-re juttatása miatt. A telep érdekessége a tangenciális homokfogó, mely a szennyvíz kényszeráramlásának hatására centrifugálisan kicsapódó homokszemeket gyűjti össze.