Öt tévhit Obama gazdaságélénkítő programjáról

Pap Milán
2012-08-24 13:21
Barack Obama 2009-es gazdaságélénkítő programját (American Recovery and Reinvestment Act) a legtöbben politikai kudarcként értékelik, mely támadási felületet nyújt az elnökválasztásra készülő republikánus jelölt, Mitt Romney számára. Ezt a közvélekedést igyekszik eloszlatni Michael Grunwald, a TIME Magazine tudosítója a Washington Postban augusztus 10-ikén közölt írásában, rámutatva az Obama gazadságpolitkáját ért vádak egyoldalúságára.
A leginkább felkapott vád a 787 milliárd dolláros csomag ellen, hogy az nem teremtette meg a beígért számú munkahelyet. Bár a munkanélküliségi ráta valóban a tervezett 8 százalék fölé emelkedett, a program csúcspontján több mint 700 ezer új munkahely létesült. Vezető gazdasági előrejelzések szerint a gazdasági csomagtól 2,5 millió munkahely várható és 2,1-3,8 százalékkal járul hozzá a hazai össztermék növekedéséhez.





Az államilag finanszírozott programok a gazdasági visszaélés, a helyi érdekeknek kijátszott támogatás melegágyai, vagy egyszerűen ablakon kidobott pénz - szól a következő közkeletű kritika. A hivatalos felülvizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a támogatási keret mindössze 0,001 százaléka hozható összefüggésbe pénzügyi visszaélésekkel, a gazdaságélénkítő csomag pedig szigorúan csak a törvényben előirányzott projekteknek juttathat állami pénzt. Ráadásul a forráspazarlás jelképének tartott Solyndra napelemgyártó cég csődje csak 1 százalékát jelenti a zöldenergiára fordított összegnek.

Egyes elemzői kritikák azt rótták fel az elnöknek, hogy a program nem használ fel elegendő forrást. Grunwald szerint azonban a további, nagyobb volumenű gazdaságélénkítés - amely egyébként szerinte is kívánatos - már átvihetetlen lett volna a Kongresszusban a republikánus képviselők és szenátorok obstrukciója közepette.

Ugyanúgy helytelen Obama politikájával szemben azt megfogalmazni, hogy a programok kidolgozását teljes egészében a Kongresszus képviselőinek szeszélyeire bízta volna. Grunwald szerint amellett, hogy Obamának szüksége volt a megfelelő törvényhozási támogatásra, a 2008-as demokrata választási program már tartalmazta a gazdaságélénkítés alapelveit, a végső számokat pedig a Fehér Házban dolgozták ki.

Végül az a feltételezés sem állja meg a helyét, mely szerint a roosevelti New Dealtől eltérően a nagyszabású program nem hagy maga után történelmi örökséget. Grunwald válasza erre az, hogy bár az Obama-korszak nem büszkélkedhet olyan szimbolikus projektekkel, mint a Hoover-gát, de történelmi jelentőségét mindennél jobban bizonyítja az a változás, amelyet az amerikai infrastruktúra, egészségügyi rendszer, oktatás, vagy a zöldenergia terén ért el.

Michael Grunwald korábban a Boston Globe és a The Washington Post oknyomozó riportereként dolgozott, 2007-től a TIME Magazine tudósítója. 2012 augusztusában jelent meg The New New Deal. The Hidden Story of Change in Obama Era című kötete Barack Obama gazdaságélénkítő politikájáról.