Borús napok az ünnep után

2012-08-26 07:57
Egyelőre érvényes marad a tranzakciós illeték az MNB-re is, Oroszország közel húsz évnyi tárgyalás után WTO tag lett, az Apple pedig lekörözte a Microsoftot - a hét legfontosabb hírei.
Rosszul indult a hét

Hétfőn az Európai Központi Bank (EKB) és a német kormány hétfőn lehűtötte a befektetők vérmes reményeit arra, hogy az EKB bármelyik pillanatban megkezdheti magas hozamú államkötvények közvetlen vásárlását az euróövezetben. Az EKB elnöke, Mario Draghi július végén kijelentette, hogy az EKB a megbízatása keretei között mindent megtesz az euró védelmében, és e felhatalmazás körébe tartozónak nevezte az állampapírhozamokat annyiban, amennyiben azok nagysága akadályozza az EKB enyhítő pénzügypolitikájának érvényesülését a hitelpiacon. A befektetők azóta is hol kisebb, hol nagyobb bizakodással várják az intézkedéseket. A reményeket a múlt héten fölerősítette Angela Merkel német kancellár is, aki úgy nyilatkozott, hogy az EKB elnökének korábbi kijelentései "teljesen összhangban vannak" a német kormány gondolkodásával. Hétfőn azonban az EKB egyik szóvivője hivatalos nyilatkozatot adott ki, és eszerint "tökéletesen félrevezető beszámolni olyan döntésekről, amelyek még nem történtek meg, illetve olyan egyéni véleményekről, amelyeket még nem vitatott meg az EKB kormányzótanácsa". Hozzátette: az EKB "szigorúan a megbízatása keretében fog eljárni".

Az Apple lett a legértékesebb cég


Részvényárfolyama hétfői emelkedésével a tőzsde történetének legértékesebb cége lett az Apple: piaci értéke 624 milliárd dollárra nőtt. Korábban a rekordot a Microsoft tartotta 620,58 milliárd dollárral. Az Apple részvényárfolyama hétfőn rekordot döntött, miután a befektetők nagy reményeket táplálnak az iPhone 5 és egy esetlegesen bejelentésre kerülő, olcsóbb iPad mini iránt.

Az orosz piac húzza az OTP-t

Az OTP bank oroszországi leányvállalata a magyar cégcsoport nyereségének egynegyedét biztosította az év második negyedében az úgynevezett expressz-hitelekkel - közölte a Kommerszant orosz napilap hétfőn. Az OTP üzleti tevékenységének kulcsfontosságú részét képezi Oroszországban a magas bevételeket eredményező fogyasztói hitelezés. A pénzintézet egyúttal csökkenti a kevésbé jövedelmező társasági hitelezést - közölte a tekintélyes orosz napilap. A nemzetközi szabályoknak megfelelően az OTP Bank oroszországi leányvállalata közzétette második negyedéves pénzügyi adatait. A cégcsoport tiszta nyeresége 41 milliárd forintot tett ki (182,7 millió dollárt), amelynek körülbelül a negyedét biztosította az orosz leányvállalat: 49,2 millió dollárt. 2012 első felében az orosz piacon működő leányvállalat haszna 32 százalékkal nőtt, míg a cégcsoport egészében 28 százalékos csökkenés ment végbe - írta a Kommerszant.

Mobilitásra ösztönöznék a munkavállalókat

Néhány napig lehet még véleményezni azt a kormányrendelet-tervezetet, amely a hazai munkavállalók mobilitásán próbál javítani; a szaktárca államtitkára szerint néhány ezren élhetnek majd a tervezetben szereplő lakhatási támogatással - írta a Népszabadság kedden. A tervezet szerint az a dolgozó, aki otthonától legalább száz kilométerre talál magának állást, s amiatt odaköltözik, másfél évig állami támogatást kapna a lakásbérleti, illetve a közüzemi díjakhoz. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint néhány ezren élhetnek majd a lehetőséggel. Az állam eddig a közlekedés támogatásával segítette a mobilitást, a munkavállalók egyéni vagy csoportos személyszállítási támogatást vehettek igénybe.

Bécsből Budapestre jön a Nokia regionális központja

Bécsből Budapestre helyezi át kelet-európai regionális központját a Nokia - erősítette meg a vállalat szóvivője az erről szóló sajtóértesüléseket a Die Presse című osztrák lapnak. Ezzel egyidejűleg csökken a bécsi telephely jelenleg 50 fős létszáma - közölte Alma Mautner. Az alkalmazottak egy részét a tervek szerint Budapesten foglalkoztatnák tovább. A szóvivő kijelentette, egyelőre nem tudni, hogy közelebbről mely feladatok kerülnek át Budapestre. "Ez attól függ, hogy hány eddigi bécsi munkatársat tud Budapestre csábítani a vállalat" - mondta.

A UPC is mobilszolgáltatást indít

Mobil internetszolgáltatást indít a UPC Magyarországon a Vodafone-nal együttműködve - jelentette be az UPC vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Betzalel Kenigsztein elmondta: a mobilpiacon első lépésként az adatszolgáltatással indít a cég, de a későbbiekben a hangszolgáltatással is megjelenik.A mobil internettel elsődleges célcsoportként a UPC meglévő ügyfeleit célozzák meg. Ők kiegészítő szolgáltatásként vehetik igénybe, de elérhető nem UPC ügyfelek számára is, csak kevésbé vonzó áron. A szolgáltatást a Vodafone hálózatán nyújtja a UPC.

Újabb benzináremelés


Emelte bruttó 8 forinttal a 95-ös benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. csütörtökön. Egy hete a Mol 5 forinttal emelte a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. A héten a 95-ös benzin átlagára 439 forintra, a gázolajé 435 forintra nő. A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Két évtized után WTO-tag lett Oroszország

Közel két évtizedig tartó tárgyalássorozat után Oroszország szerdán, közép-európai idő szerint nulla órától a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjává vált. Oroszország a világ utolsó nagy nemzetgazdasága volt, amely még nem tartozott a WTO-hoz. Most 156. tagként csatlakozik a szervezethez, amely immár a világkereskedelem 97 százalékát ellenőrzi. Moszkva 18 éven át tárgyalt a Kereskedelmi Világszervezetbe való belépésről, s felvételének folyamatát legutóbb 2008-as Grúzia elleni háborúja akasztotta meg. Belépése nyomán Oroszországnak az eddigieknél alacsonyabb importvámokat kell bevezetnie, amitől a külföldi áruk versenyképesebbé válnak az orosz piacon.

Egyelőre érvényes a tranzakciós illeték az MNB-re is


Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály értelmében a 2013. évi tranzakciós illeték hatálya a Magyar Nemzeti Bankra is kiterjed, eltérő kormányzati, országgyűlési döntés nem született - válaszolta újságírói kérdésre Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a júliusi államháztartási adatok publikálása alkalmából tartott szerdai online tájékoztatón.

Egy másik kérdés azt firtatta, lesz-e törvényváltoztatás, miután az EKB véleménye kimondta, hogy uniós jogba ütközik az illeték kiterjesztése az MNB-re. A helyettes államtitkár erre azt közölte, hogy a kormány is tanulmányozza az EKB véleményét, mindeddig nem hozott olyan döntést, hogy a törvényen változtatást tartana szükségesnek.


Kevés bevétel az EVA-ból


Egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) júliusban 32 milliárd forint, az első hét hónapban így 70,5 milliárd folyt be a költségvetésbe a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartási adatai szerint. A szaktárca adataiból kitűnik, hogy a 2012. júliusi 32 milliárd forint összegű eva-bevétel 12 százalékkal marad el a tavaly júliusitól. A csökkenésben két hatás együttesen érvényesült, egyrészt kisebb lett az adóalanyi kör, másrészt 2012. január 1-jével az eva kulcsa 30 százalékról 37 százalékra emelkedett - áll az NGM magyarázatában. Az év első hét hónapjában az evás körbe tartozó vállalkozások összesen 70,5 milliárd forint adót utaltak át, szemben az előző év hasonló időszakában befizetett 82,6 milliárddal, illetve a 2010. évben regisztrált 87,1 milliárd forinttal.


Az államadósság a gond


Az államadósság Magyarország első számú problémája, ami 2006-2011 között 64 százalékkal, 8.190 milliárd forinttal nőtt - jelentette ki Domokos László az Állami Számvevőszék (ASZ) elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, ahol ismertette a testület jelentését a 2006-2011 közötti államadósság alakulásáról. Az államadósság összege 2006-ban 12.766 milliárd forint volt, ami 2011 végére 20.955 milliárdra emelkedett - jelezte az ÁSZ elnöke. Hozzátette, hogy az adósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) volt kiugró.


Az ok az első esetben a tetemes központi költségvetés hiány, a második esetben az IMF-től lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt. Domokos László elmondta: az árfolyamveszteség 1.657 milliárd forinttal növelte az államadósságot a vizsgált öt év alatt, miközben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett. Az elnök a múltbeli adóssághoz kapcsolódva kitekintett a 2012-2014 közötti adósságtörlesztésre, amely az idén 4.000, jövőre és 2014-ben egyaránt 3.000-3.000 milliárd forint, amely jelzi azt is, hogy a magyar adósságállomány szerkezetéből adódó viszonylag rövid lejárat egyben az ország kockázati besorolására is hat.


Veszteséges a bankrendszer


Veszteséges volt a második negyedévben a bankszektor - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csütörtökön honlapján. A bankszektor eredménye 2012 második negyedévében lényegesen gyengébb volt az első negyedévinél: amíg január-márciusban a szektor 37,7 milliárd forint adózott eredményt ért el, addig április-júniusban 30,4 milliárd forint veszteséget termelt - olvasható a PSZÁF honlapján.


A második negyedévi gyengébb eredmény okai közül két fontos tényezőt emel ki a felügyelet: az értékvesztés és kockázati céltartalék emelkedését, valamint a kamateredmény csökkenését. Az elemzés szerint a banki eszközportfólió minőségének romlása még mindig nem érte el mélypontját.