"Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdető berendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatása az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és fényszennyezést ne okozzon" - rendelkezik a módosítás.

A jogszabály megalkotásának szükségességét elsők között a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) 2003-as, Debrecenben tartott konferenciájának zárónyilatkozatában fogalmazta meg, amelyet több
kormányzati szerveknek el is jutattak - mondta el az MTI-nek Kolláth Zoltán, az MCSE elnöke.

Budapest a legszennyezettebb

"A csillagász olyan, mint a bányába küldött kanári, aki először érzékeli a problémákat... A legnagyobb fényszennyezés Budapesten és a főváros száz kilométeres körzetében van, ahonnan, például nem látni a Tejútrendszert" - hangsúlyozta.

Ugyanilyen a helyzet a városokkal, és azok közvetlen környezetével, ezért a Mátrába, a Hortobágyra, vagy más természetvédelmi, tájvédelmi területre kell utazni azért, hogy egy bemutató során látni lehessen a teljes "háborítatlan" égboltot - magyarázta Kolláth Zoltán.

"Mi nem a közvilágítás ellen emeltük fel szavunkat, hanem a fölöslegesen telepített fényforrások ellen. Természetesen nagyon örülünk a jogszabály megszületésének, és sokat várunk annak betartatásától" - hangoztatta az MCSE elnöke.

A hazai jogban mostanáig csak a természet védelméről szóló törvényben létezett utalás a fényszennyezésre, konkrét jogi szabályozással 2007 nyara óta Szlovénia rendelkezik, amely modellként szolgálhat a többi Európai Uniós országnak.





A fényszennyezésnek, az éjjeli fényterhelésnek napjainkban már mélységeiben is egyre jobban ismertek az orvosi, ökológiai és csillagászati következményei. Egyre több tanulmány kapcsolja össze egyes daganatos megbetegedések előfordulását, az embert éjszaka érő fénnyel. Főként a kék színű fény, akár a csukott szemhéjon áthatolva is, gátolja az úgy nevezett melatonin hormon termelődését. E hormonnak több ráktípusra közvetlenül tumor gátló hatása van, határozott immunrendszer-erősítő és igen erős antioxidáns szerepe mellett.

Fényszennyezés esetén a melatonin ezen hatásai kiesnek - olvasható az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) által az MTI-hez eljuttatott közleményben. Kifejezetten rossz példák ebből a szempontból a szórakozóhelyek által előszeretettel használt, az égboltra irányított reflektorfények ugyanúgy, mint a járdákba, szökőkutakba épített, felfelé világító fényvetők vagy az indokolatlanul erős fényreklámok - emeli ki a közlemény. A most hatályba lépett rendelet ugyan nem tartalmaz konkrét határértéket, mégis arra kell törekedni, hogy a nem megfelelő helyen és irányba kibocsátott fénymennyiség elhanyagolható mértékű legyen - hívja fel a figyelmet az OKI tájékoztatója.