Júliusban még 0,46 százalék körül volt, tavaly év végén 1,42 százalék fölött tartott. Az Euribor a bankok kölcsönzési kedve, azaz kínálata, az Európai Központi Bank (EKB) alapkamata és a bankok alapkamat-várakozásai, valamint a kereslet háromszögében alakul.

Az újabb és újabb mélységi rekordok nem könnyebbséget, hanem súlyosbodó betegséget jeleznek: a bankközi hitel - a bankok gazdaságfinanszírozó tevékenységének egyik forrása - azért mind olcsóbb és olcsóbb, mert nincs kereslet a reálgazdaságból, és nem is lehet. Az EKB szintén kedden megjelent legújabb statisztikája szerint most júliusban a vállalatfinanszírozás 0,4 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban, miután júniusban 0,6 százalékkal csökkent. Különösen a középtávú hitelezés esett vissza ebben a körben: 2,7 százalékkal apadt éves egybevetésben, változatlan ütemben. Közben a háztartásoknak adott bankhitelek is csak 0,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, csakúgy, mint az előző két hónapban.

Ezzel szemben a kormányoknak nyújtott kölcsönök állománya 9,4 százalékkal gyarapodott éves összehasonlításban a júniusi, szintén 9,4 százalékos és a májusi 9,0 százalékos ütem után. A kormányoknak adott bankhitelek kétharmadát kitevő állampapírok - kötvények, kincstárjegyek és más értékpapírok - állománya pedig egyenest kiugróan gyarapodott tovább az egy évvel azelőttihez képest: 14,5 százalékkal, a júniusi 14,3 százalékos és a májusi 15,3 százalékos ütem után. A válság előtti utolsó "békeévben", 2007-ben ilyen rekord ütemeket éppen fordítva, csak a vállalatfinanszírozás tudott produkálni. Az állampapírpiaci kereslet azonban nem igényel forrást a bankközi piacról: ahelyett az EKB tavaly december óta kiosztott rendkívüli, hosszú lejáratú refinanszírozási hiteleit használják a bankok.

Feje tetejére állt a világ. Az euróövezet legtöbb országában stagnál vagy csökken a hazai össztermék (GDP), mert a GDP keresleti oldalának 55-60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás mindenütt gyenge vagy szűkül. Csakúgy, mint a vállalati profitok, amelyek szintén elsősorban a belső lakossági fogyasztásból hízhatnának, ha lenne ilyen. A második negyedévi beszámolók jelentős része sanyarú képet festett. Mivel a fogyasztás gyenge, ezért a vállalatok takarékoskodnak, csökken a létszám, nem nő vagy épp apad a reálbér, nagy a munkanélküliség - ettől pedig még gyengébb a kereslet, és így tovább. Ettől még a vállalatoknak lehetne hitelkeresletük - de nincs. Hiába alacsony a bankközi kamat, ha a bankhiteleket az állampapírpiac gyakorlatilag kiárazta a reálgazdaságból. Akár úgy szívja el a pénzt, mint a német kötvények - a ritka megbízhatóság ígéretével -, akár úgy, mint a spanyol vagy az olasz államkötvények - a 6-7 százalékos hozamokkal -, de mindenképp elszívja jelenleg. Épp a legjobban sújtott országokban, Olaszországban, Spanyolországban aligha van cég, amely 10-15 százalékos kamatot vállalva konkurálni tudna manapság az állampapírpiaci hozamokkal. A végeredmény ugyanaz: odaveszett a reálgazdaság hitele az idén.

A piacok persze mindig reménykednek egy kis kamatcsökkentésben az EKB-tól, de a fő remény most nem ez. Hanem, hogy az EKB talán előrukkol valamilyen csodaszerrel, amely leszorítaná mindenekelőtt a spanyol és az olasz állampapírhozamokat, hogy így - tehát a dolog másik vége felől közelítve - könnyítse meg a gazdaság hitelezését. Elvileg több lehetőség van. Az EKB felújíthatja korlátozott kötvényvásárlási programját: ez a 2010. májusban meghirdetett "értékpapírpiaci program" (SMP) az értékpapírosított euróövezeti köz- és magánadósságok piacán. E programnak nincs határideje és előzetes pénzkerete, a felvásárlás eseti, és pénzügyi sterilizálás követi. Tavaly tavasszal ez a program, közel 80 milliárd euró adósság birtokában leállt, de miután a görög állampapírok fertőző hatása ősszel átterjedni látszott az olasz, a spanyol, sőt, esetleg a francia kormánykötvények piacára is, az EKB ezt a programot is felújította, kivételképpen és korlátozottan olasz és spanyol állampapírok másodpiaci vásárlására is kiterjesztette.

Ezt azonban erős politikai nyomásra tette - az EKB maga "nem szereti", tőle idegennek tartja ezt a módszert. Úgyhogy az EKB jelenleg 24-ik hete szünetelteti e programot, amely a múlt hét végén összesen 208,83 milliárd eurónyi adósságot birtokolt, kevesebbet, mint az előző hét végén. Ám most szó lehet az SMP esetleges átalakításáról, kiterjesztéséről, talán az EKB és az euróövezeti mentő pénzalapok (EFSF, ESM) kombinált akciójáról. Lehet, hogy az alapok fognak állampapírokat vásárolni, az EKB ügynöki és felügyeleti közreműködésével. Az már a nyáron eldőlt, hogy a mentőalapok szélesebb felhatalmazást kapnak másodpiaci kötvényvásárlásra, és ebben az EKB ügynök lehet. Elsődleges kibocsátásból viszont a mentőalapok csak akkor vehetnek államkötvényt a mostani szabályozás szerint, ha az érintett euróövezeti ország már érvényes EU/IMF-mentőprogram kedvezményezettje.

Lehet tehát, hogy a kötvényvásárlás úgy működik majd, mint egy-egy hagyományos mentőprogram a feltételek oldaláról, csak az illető országokat mégis megkímélik a mentőprogram stigmájától és teljes költségétől. Az esetleges megoldás szeptemberben főhet ki az EKB és az euróövezeti kormányok pénzügyi vegykonyhájában. Most már csak az a kérdés, hogy ha sikerülne lejjebb nyomni az állampapírhozamokat, az mekkora segítség lenne. Mire föl hiteleznék a bankok a termelő és szolgáltató vállalatokat, ha onnan mostanában aligha térülhetnek meg a kölcsönök, akármekkora kamattal is?