Az uniós irányelvekkel összehangolt szakpolitikai dokumentum a meglévő épületek energiahatékony felújítására és új energiatakarékos épületek építésére vonatkozóan rögzít majd hosszú távú koncepciókat.A közlemény szerint a 4,2 milliós magyarországi épületállomány mintegy 70 százaléka felújításra szorul, amelyből minden tízedik esetben már új építés lenne indokolt.

Az energiafelhasználás 40 százaléka a rossz állapotú épületekhez kötődik, ráadásul a többletenergia-felhasználás kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Magyarországon az épületek a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jelentősen megelőzve az ipart és a közlekedést is.A tárca kiemeli, hogy többször megerősített kormányzati cél az épületállomány fűtési energiaigényének 30 százalékos csökkentése 2030-ra, amivel a hazai primerenergia-igény több mint 10 százalékkal szorítható vissza.

Az NFM és az ÉMI a témában jártas és elismert egyetemi szakértők közreműködésével dolgozza ki a stratégiát, a munka első lépése az épületállomány energetikai feltérképezése, a rendelkezésre álló adatok és konkrét felmérések alapján. A stratégia részeként gazdasági hatástanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készül a későbbi felújítási programok forrásigényének és pénzügyi hatásainak tervezhetősége érdekében. A közlemény szerint létrehoznak egy épületenergetikai nyilvántartó rendszert a felmért épületállomány adatainak nyilvántartására és elemzésére.

Az átfogó épületenergetikai felmérés eredményeivel és a dinamikus épületenergetikai adatbázis létrejöttével hatékony támogatási és finanszírozási program készíthető a következő évekre, a stratégia ugyanakkor a többi között megalapozza egy komplex épületminősítő rendszer kidolgozásának lehetőségét is - áll a tárca közleményében, amely szerint a készülő dokumentum az Európai Unió épületenergetikai törekvései mellett a magyarországi keretprogramok, így az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Energiastratégia energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseit is alátámasztja majd.