E hónap elején robbant a bomba: bennfentes kereskedéssel vádolták meg a Zynga szinte minden vezetőjét és a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a JPMorgan, a Merrill Lynch, a Barclays Capital, valamint az Allen & Co. befektetési bankárait is. A vád szerint a katasztrofális második negyedéves eredmények nyilvánosságra hozatalát jóval megelőzően, még április 3-án lehetővé vált a cégvezetőknek, hogy eladják egyébként el nem adható részvényeiket jó áron.

Eredetileg a tavaly december 16-i bevezetést követő szűk fél éven (165 napon) belül tilos lett volna értékesítenie újabb saját papírokat a vállalatvezetésnek, de egy különleges engedéllyel ezt a Zynga igazgatósága lerövidítette. Így a kiváló első negyedéves eredmények közzététele környékén, április elején lehetőség nyílt az eladásra, még 12 dolláros áron. Amerikában így csalódott kisbefektetők egy csoportja most beperelte szinte a teljes Zynga-vezetést, beleértve Marc Pincus alapítót is.

A per pár nappal az után indult, hogy kiderült: a 2011 első fél évét jellemző 18 millió dolláros profittal szemben ez év első hat hónapjában 108 milliós veszteséget hozott össze a cég. Az esztendő egészére várt részvényenkénti nyereség az elemzői becslések szerint így a 23-29 centes tartományból 4-9-re zuhant.

NEM CSAK A TŐZSDÉN VAN BAJ
A drámai második negyedéves adatok azonban nagyobb perspektívában kapnak igazán értelmet. A Zynga esetén például nagyon alapvető technológiai, innovációs gondok figyelhetők meg. A mindössze öt éve alapított, rakétasebességgel növekvő, mára 3000 alkalmazottal dolgozó Zynga amilyen gyors sikert aratott, olyan gyorsan kezdett a csillaga is leáldozni. A legendás FarmVille Facebook-játékot 2010 végén naponta több mint 16 millióan (havonta közel 60 millióan) játszot-ták, és hasonló kaptafára készülő utódjai még ma is igen népszerűek. A farm helyett saját otthont építő The Ville éppen a legnépszerűbb közösségi játék az App Data elemzőoldal adatai szerint, de a CityVille helyezése sem rossz. A FarmVille divatja azonban lecsengett, hiszen ma közel harmadannyi a havi aktív felhasználója, mint népszerűsége csúcsán volt.

A Zyngával szembeni fő kritika pedig éppen az, hogy nem tud hasonló nagy dobásokat felmutatni, mint annó a FarmVille volt. Ehelyett kalandos és nemritkán méregdrága játékcég-felvásárlásokkal próbálja bebetonozni első helyét az online szórakozást kínáló kiadók mezőnyében.

Csakhogy sokszor éppen ez a stratégia üt vissza. Március 21-én minden idők talán leggyorsabb és legdrágább online játékos felvásárlását hajtották végre (Rajzolt pénz - Figyelő, 2012/14. szám), amikor az Omgpop nevű kis New York-i fej-lesztőcsapatot 180 millió dollárnyi készpénzért (plusz opciósan további 30 millió kifizetésével) vásárolták meg. Az ok az volt, hogy a Draw Something (Rajzolj Valamit) akkor a mobilos Angry Birds sikerének reményét hordozta. Ám miután a program napi 15 millió felhasználójából ötmillió elpártolt, a Zynga befektetői a papírok tömeges eladásával válaszoltak a drága dealre. (No meg a 17 további felvásárlásra, amelyek közül egy sem hozta [még] meg azt az átütő eredményt, amit a részvényesek várnak.) Az árfolyam pár hónap alatt a felére esett.

PÁRHUZAMOS PÁLYÁN
Igaz, mindehhez a nagy testvér, a Facebook elbaltázott nyilvános kibocsátása is kellett. Miután utóbbi cég teljes bevételének 12 százaléka a Zynga játékokban eladott kiegészítőkből származik, a két társaságot gyakran együtt emlegetik, így kezelik. Ezért fordulhatott elő, hogy a tavaszi Facebook-felhajtás, a kibocsátási várakozások 14,7 dollárig lökték a Zynga-árfolyamot. Ugyanígy a lejtmenetben nagy szerepük van a Facebook körüli problémáknak, nem is szólva a két vállalathoz sorolt Grouponról, amely szintén botrányosan kezdett. A 2011. novemberi kibocsátásnak kétszer futott neki, mert az alapítók a felügyeletnek benyújtott mérlegadatokban kreatívan értelmeztek egy olyan egyszerű fogalmat, mint az árbevétel. Az utóbbi napokban így néhány tengerentúli szakportál már együtt emlegeti a fenti három céget mint a kapituláló közösségi médiatársaságokat.

A kapitulálás itt azt a tőzsdei szakkifejezést takarja, amikor a részvényeladási moratórium lejártával az alapító nagytulajdonosok, kockázati tőkések és más nagyrészvényesek bármi áron a piacra öntik annó munkáért vagy töredéknyi tőkéért kapott, százszoros vagy ezerszeres értékű részvényüket. Az árakat szemlélve (lásd a grafikont) ezek a folyamatok éppen az utóbbi hetekben tetőznek. Bár nem tudni, az eladásoknak mikor lesz vége, aki hisz ezekben a vállalatokban, érdemes lehet szemmel követnie az eseményeket, hiszen a Groupon a kibocsátási ár negyedén, a Facebook a felén, a Zynga pedig annak harmada alatt forog éppen.

A Facebook-kibocsátás során a Morgan Stanley nem figyelmeztette a szereplőket a túl magas árazásra, és menet közben nőtt a részvények száma is. Ráadásul egyes Facebook-vezetők iparági bennfenteseket figyelmeztettek a túlárazásra. Ezek mellett az már csak hab volt a tortán, hogy a bevezetést követően¬ órákra leállt a NASDAQ számítógépes rendszere. Igaz, így is minden idők harmadik legnagyobb összege, 16 milliárd dollár folyt be a kibocsátásból. Ennek azonban egy-általán nem örülnek ma azok, akik 38 dolláros áron vásárolták meg a ma 20 dollárt sem érő papírokat.

■ A hagyományos, eredményalapú fundamentális árazás elvei alapján ezek a részvények ma is drágának számítanak, főként a Zynga esetében, ahol még az árbevétel növekedése is kérdéses - fejti ki Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési vezetője. Mind a papír, mind a Groupon esetében úgy tűnik, az árbevétel-növekedési dinamika lényegében eltűnt. A részvények további teljesítménye azon múlik, sikerül-e ezt a romló tendenciát megfordítani - véli Móró Tamás. Az elemzői várakozások alapján a Groupon jövőre már 20 alatti P/E (árfolyam/egy részvényre jutó nyereség) mutatóval forog, ez egy a növekedési szakaszban lévő papír esetén abszolút nem lenne drága, csak most éppen a növekedés ¬hiányzik. A leggyengébbnek a Zyngát látja a Con¬corde szakértője: itt a legsérülékenyebb az üzleti modell, és a leggyorsabb a termékek életciklusa, azaz a cégnek folyamatosan meg kell újulnia ahhoz, hogy akár csak szinten tudja tartani az árbevételét, nem is beszélve a növekedésről. Még mindig magas az árazás, 40 feletti P/E mutatóval forog a cég. A Groupon esetében a fontos menedzsmenttagok távozása sem erősíti a bizalmat, ez általában negatív jelnek számít.

Ugyanakkor mindkét cég a piaci kapita¬lizációhoz képest jelentős nettó készpénzpozícióban van - a Zynga esetében ez a mutató kiemelkedően magas, 60 százalék -, és nem is égetik jelenleg a pénzt, így egyáltalán nem lehet közvetlen csőd-veszélyről beszélni. Ezért sem kizárt, hogy a befektetők a növekedés legkisebb jelére ismét „belehisznek" ebbe a szektorba. Két fontos tanácsot is ad Móró Tamás: a stop-loss (veszteségminimalizáló) stratégia alkalmazása mindenképpen indokolt, és jelentési időpontban nagyon kockázatos részvényt birtokolni, ilyenkor gyakran 15-20 százalékkal is mozoghat egyik a napról a másikra az árfolyam ezeknél a papíroknál.

Hasonló javasolható a Facebook esetén is. Az árbevétel-növekedés ugyan nem szűnt meg, de annak mértéke jelentősen csökkent, és voltak egyéb aggasztó jelek is. Egyrészt az amerikai reklámbevételek stagnálása, a növekvő okostelefon-használatra adott nem kielégítő válasz, másrészt a részvény-értékesítési tilalom (lockup) lejárta miatti nyomás, a jelentős bennfentes eladások verték szét az árfolyamot. Az árazás még mindig relatíve magas, 40-es idei és 30-as jövő évi P/E.

Nagy kérdés, hogy a november 13-tól eladhatóvá váló több mint egymilliárd részvény (a teljes állomány fele) mennyire tartja nyomás alatt a kínálati oldalt, jelenleg ezen agyalnak leginkább a befektetők - mondja Móró Tamás. Itt a negyed-év/negyedév alapú növekedésre érdemes lesz figyelni, ha az októberi jelentésben ez javuló tendenciát mutat, azt szeretni fogják a befektetők. Ám erre még két hónapot várni kell.●