VAN KÉPÜK RÓLA
Az egyes kémiai elemeknek vannak stabil és kevésbé stabil változatai, ez főként az atommag felépítésétől függ. Kémiaórákról ismert, hogy a periódusos rendszerben elfoglalt helyet a protonok határozzák meg, és alapesetben ugyanannyi neutron van az atommagban. Ha a neutronok száma eltér, azt az adott elem izotópjának nevezzük. A másképp nuklidoknak is nevezett elemek atommagjának leírását pedig a tömegszáma adja meg. Számos izotóp található a természetben, melyek egy része radioaktív tulajdonságokat mutat. Ezeket fel lehetett használni a kémiai kutatások során, amire egy magyar vegyész jött rá az 1920-as években. Hevesy György ezért 1944-ben kémiai Nobel-díjat is kapott.
Ennek is köszönhető, hogy a nukleáris medicina segítségével ma már ugyanolyan egyszerűen lehet az élő emberi szervezetről képet alkotni, mint amilyen rutinszerűen a röntgensugarakat (CT), az ultrahangot és a mágneses rezonanciát (MRI) használjuk. De még ezek az eljárások a szervezet struktúráját adják vissza, például a sűrűségből látszik, hol van csont és lágyrész, addig a nukleáris diagnosztika az egyes szervek működését és annak megváltozásait mutatja meg, például a véráramlást vagy az anyagcserét. Különösen a tumorok megfigyelésére alkalmasak az ilyen eljárások. Az onkológián kívül a kardiológiában, az ortopédiában és a neurológiában is használják.
KELLEMETLENSÉG NÉLKÜL
A vizsgálat során a radioaktív anyag feleződésekor keletkező sugárzást képezik le a gamma-kamerák. Ezeknek két fajtájuk van, az egyik a SPECT (single photon emission computed tomography), amely a gamma-sugárzás során keletkező fotont kibocsátó izotópok észlelését teszi lehetővé. A másik a PET (positron emission tomography), azaz pozitronemissziós tomográfia, amely pozitron, az elektron helyzetéről tájékoztató antirészecske kibocsátásával bomló izotópok detektálását teszi lehetővé. A képalkotó orvosi diagnosztika napi gyakorlatában a legtöbb vizsgálatot a gamma-sugárzó 99mTc (technécium) és a pozitronsugárzó 18F (fluor) radioizotóppal végzik, melyeket minireaktorokban állítanak elő. A minél részletesebb képalkotást pedig az segíti, hogy ma már készítenek egyetlen készülékkel CT- és PET-felvételeket, így teljes képet lehet alkotni a szervezet működéséről. Ráadásul ezen műszerek fejlesztésében és gyártásában a magyar Mediso Kft. a világ egyik vezető cége.
Az izotópokat a képalkotó eljárásokhoz általában egy intravénás injekcióval adják be, egyéb kellemetlenséget nem okoznak. Az alkalmazott anyag mennyisége elenyésző, nem áll fenn mérgezés veszélye, és szerencsére az allergiás jelenségek is rendkívül ritkák. Sugárterheléssel járnak viszont, és bár nevük miatt talán nagyobb félelmet kelthetnek, egy CT-vizsgálat magasabb sugárterheléssel jár, mint egy PET, melynek sugárterhelése 5-7 millisievert (mSv). Összehasonlításképpen az átlagos földi háttérsugárzás évi 2,4 mSv, de egy repülőn dolgozó légiutas-kísérőt már évi 9 mSv éri. Jelentősen nagyobb a legfejlettebb, CT-t és PET-et egyesítő eszközök sugárzása, amely már 23-26 mSv.
TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK
Ki lehet használni a radioaktivitás sejtpusztító képességét is. Daganatos betegségeknél lehet a radionuklid-terápiát bevetni, amikor a szervezetbe olyan készítményeket juttatnak, amelyeken olyan molekularészek vannak, melyek a tumorokhoz kötik be őket. Itt a sugárzó izotópok általában béta-sugárzás segítségével elpusztítják a közvetlen közelükben található, túlnyomórészt beteg sejteket. Ez azért megbízható, mert a béta-sugarak néhány milliméter, de maximum 1-2 cm távolsá-gon belül elnyelődnek. Így olyan területekről is eltávolíthatók a kóros szövetrészek, ahova sebészi beavatkozással nem is lehet hozzáférni. A technécium egy olyan elem, amelynek nincs természetes módon stabil izotópja, és természetesen is radiogyógyszerként működik, feldúsul a túlzott működésű szövetekben, például golyva esetén.