Túl a saját buborékon - Látókör-szélesítő vezetőfejlesztés

Devecsai János
2012-08-30 06:21
Egymást tanítják a magán- és a közszféra vezetői egy közhasznú egyesület kurzusain. Szinte mindenkinek megváltoznak a módszerei, de van olyan is, aki új területen próbálja ki magát.
Nincs monopóliumuk a marketingeseknek a MagNet Banknál a kommunikáció formálására, abba akár a civil kapcsolatokért felelős munkatársak is beleszólhatnak. De nem ez az egyetlen terület a pénzintézeten belül, ahol törekednek rá, hogy egy-egy téma megvitatásánál ne csak szakmabeliek legyenek jelen.

Molnár Csaba közösségfejlesztési igazgató hangsúlyozza: a szakértők elképzeléseit nemcsak a külsősök ötletei, hanem pusztán a kérdéseik is új megvilágításba helyezhetik. Az új nézőpontok fontosságának felismerésében Molnár Csabának sokat segített a Common Purpose kurzusa, ahol a szervezetvezetési problémákat mások mellett kórházak, színházak és állami hivatalok igazgatóival is meg lehetett vitatni.

Ha az élet eltérő területeiről összehozzuk a vezetőket, elég a megfelelő témákat adni nekik, és végül egymást tanítják. Mivel a résztvevők megismerik a tágabb környezetüket, a jövőben jobb stratégiai döntéseket tudnak hozni - ezekre a meg-figyelésekre épülnek a közhasznú egyesület kurzusai. A nonprofit szervezet 22 éve alakult Nagy-Britanniában, és bár jelenleg 12 országban indítanak képzéseket, a kelet-közép-európai régióban egyelőre egyedül nálunk vannak jelen. Ma már több nagyvállalat el is várja az alkalmazottaitól, hogy jelentkezzenek a kurzusaikra, de a sok ajánlás is közrejátszik abban, hogy Magyarországon eddig több mint 300-an fordultak meg a szervezet képzésein.

Az eltérő vezetői tapasztalatokhoz más-más tréningek tartoznak. Pályakezdőknek éppúgy indítanak külön programot, mint húszas éveik végén járó feltörekvő vezetőknek vagy már befutott kkv- és multiigazgatóknak. Képzéseiket az a felisme-rés hívta életre, hogy a szervezetekbe - legyen szó akár a magán-, akár a közszféráról - beágyazott emberek alig tudnak valamit az őket közvetlenül körbevevő társadalomról. Sokan csak a saját hatáskörükben képesek gondolkodni, az azon túlmutató problémákat nem tudják kezelni. „Ráadásul a vezetők sokszor az ismert és használt üzleti megoldásokat kőbe vésett törvényszerűségként kezelik, és úgy képzelik, hogy minden szervezet csak ezek mentén tud működni " - meséli Molnár Csaba. Ő maga ennek a felfogásnak a hamisságára akkor ébredt rá, amikor a kurzuson egy lánynevelő intézet vezetésének kihívásain dolgozott együtt más nonprofit és profitorientált cégek vezetőivel.

A vezetők világlátását úgy lehet szélesre nyitni, ha olyan emberekkel találkoznak, akik az övékétől teljesen eltérő közegben dolgoznak. Épp ezért börtönök és hajléktalanszállók vezetői éppúgy fogadják a jelenleg is futó kurzus keretében a vezetőket, mint a Magyar Nemzeti Bank Készpénz-logisztikai Központjának az igazgatója.

A perspektívák szélesedése azonban néha lassú folyamat - jegyzi meg Svékus Márton, a Common Purpose Magyarország vezetője. Volt olyan például, hogy egy vállalkozót egyenesen idegesítette az egyik hajléktalanszálló főnővére, mivel úgy érezte, hogy folyton rosszul közelíti meg a felmerülő témákat. Két hónap telt el, mire gyökeresen megváltozott a véleménye, és kifejezetten értékelni kezdte, hogy a főnővér merőben új szempontokat ad hozzá a beszélgetésekhez.

Baráth Mónika, a Magyar Lapterjesztő Zrt. országos terjesztési igazgatója számára a képzés elsősorban emberileg nyújtott sokat. Itt tudatosult benne, hogy a vállalati árbevétel és profit növelésén túl vannak másfajta célok is, amikért érdemes küzdeni. A program azonban végső soron hatással volt a vezetői munkájára is: nemcsak kapcsolati hálóját szélesítette, de a látókörét is. Hozzáteszi, a képzés elvégzése óta a vezetői döntéseit ma már szélesebb kontextusba helyezve hozza meg. A kurzusok valamelyikét elvégzők 80 százaléka egyébként arról számol be, hogy élményeivel a háta mögött hatékonyabban tudja vezetni beosztottait.

Bőthe Csaba a tréning után cserélte le a Magyar Telekomnál betöltött vezetői pozícióját a szintén a cégcsoportba tartozó IT Services Hungary vezérigazgatói székére. A döntésben a képzésen szerzett tapasztalatok is szerepet játszottak, mivel egy olyan vállalathoz szeretett volna kerülni, amely még nyitottabb a nemzetközi színtér felé, és amelynek a működésében a kultúrák közötti együttműködés kiemelt helyen szerepel.

A felső vezetőnek a tréning alatt több fontos kérdésben, így például a távmunkát illetően is megváltozott a véleménye. Bár jelenleg is fontos eszköznek tartja, néhány nonprofit szervezeti vezető okfejtése ráébresztette, hogy sok esetben a személyes kontaktust nem lehet és nem is szabad kiiktatni a munkavégzésből. Emellett sokkal kompromisszumkészebb lett, és gyakrabban igyekszik mások fejével gondolkodni, ha komoly döntés előtt áll.

Többen is elmondták, hogy a kurzus elvégzése után közvetlenebb lett a kapcsolatuk az alkalmazottakkal, és a feladatokat már nemcsak átadni akarják, de meg is értetni. Van olyan is, akit új pályára sodortak a beszélgetések. Czevita Bederna Anikó a képzés után szerzett elég bátorságot ahhoz, hogy kipróbálja magát a közéletben, és azóta lakóhelyén, Szomor községben független önkormányzati képviselő lett.

A szervezet a társadalom vezetéshez és változáshoz kapcsolódó trendjeinek kutatása mellett olyanokat is felkészít a vezetői szerepre, akik egy cég helyett egy közösséget akarnak előrevinni. Farnady Judit például Székesfehérváron a kurzus hatására vágott bele egy civil kezdeményezésbe. Azt már korábban is észrevette, hogy bár a lakótelep parkja egész szépnek mondható, senki sem érzi igazán a magáénak. „Ezelőtt soha nem jutott eszembe, hogy kimozdítsam az itt élő embe-reket, most mégis valahogy könnyen ment" - meséli. Sikerült elérnie, hogy az egy közösségben lakó emberek szóba álljanak egymással, majd együtt 9 millió forintot gyűjtsenek össze a park felújítására, amelyet azután a csoport egy emberként vett birtokba.

Régiós sajátosságok
■ A sémákban való gondolkodás és a tágabb környezet csekély ismerete nem csak Magyarországon jelent problémát. A Common Purpose alapítója és vezetője, Julia Middleton például egy birminghami üzleti találkozón tapasztalta, hogy Törökországot úgy jellemezték, mintha az utóbbi 20 évben semmi sem változott volna. A szervezet hazai vezetője, Svékus Márton szerint ugyanakkor vannak jellemzően kelet-európai vezetési nehézségek is. Ebben a régióban például sok menedzser inkább elszenvedi a külvilág változásait, eszébe sem jut, hogy alakíthatná is őket. A válságnak ilyen szempontból azonban jótékony hatásai is vannak, mivel a négyévnyi gazdasági bizonytalanság után egyre többen látják be, hogy változtatni kell az eddigi megoldásokon, ez a kurzusok iránti egyre nagyobb érdeklődésben is tetten érhető. „Ehhez azonban ki kell lépni a saját buborékunkból: más környezetben, akár felhatalmazás és költségvetés nélkül is befolyással rendelkezni, másokat inspirálni, magunk és az ügyünk mellé állítani. Ez a valódi leadership" - fogalmazza meg a szervezet célját Svékus.