Biztonsági őrök állták útját Foltányi Árpádnak, a Kapuvári Hús Zrt. igazgatósági elnökének, amikor be akar menni a gyárba, miután összetűzésbe került a céget és a Kapuvári Bacon Kft. felét augusztus 1-jével megszerző új tulajdonosok képviselőjével. Ilyen viharos előzmények után került sor a keddi igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésre, amely előtt még azt az információt kaptuk az érintettől, hogy nincs más választása, minthogy eladja részesedését, és lemondjon, de végül nem tette. A társaság fennmaradásáért aggódó elnök levélben kért segítséget Orbán Viktor miniszterelnöktől, aki, úgy tudjuk, tanácsadóján keresztül kért tájékoztatást.

A részvénytársaság helyzetét nehezíti az is, hogy az új tulajdonosok képviselőjének, Zsobrák Péternek múlt szerdán nem sikerült rendezni az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet cégével szemben fennálló, több száz millió forintos tartozásának ügyét. Annak ellenére, hogy előbbi szerint letették a megállapodás alapjait, és hamarosan írásban rögzítik a megegyezést.

Ilyen piaci változások közepette szerdán, lapzártánk után, kormányülésen tárgyalták a közel 400 embert foglalkoztató Gyulai Húskombinát Zrt. megmentésének ügyét. Orbán Viktor miniszterelnök előzetesen Lázár Jánost, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító államtitkárt bízta meg a mentőakció irányításával, de az első, múlt heti tárgyaláson nem született döntés. Azóta a hozzávetőlegesen 1,5 milliárdos forrásigényű megoldási javaslatokon az érintettek és a vidékfejlesztési, illetve a nemzetgazdasági tárca illetékesei is gőzerővel dolgoztak.

Úgy tűnik, a Gyulai Húskombinát Zrt. tulajdonosa, a HAGE-Nagisz csoport hajlandó újabb áldozatokat hozni. Az 1,2 milliárd forintos adósság egy részét - amellyel a tulajdonosi körnek tartozik a Gyulai Húskombinát Zrt. - részben elengedné, másik részét átütemezné. Ezzel a kötelezettségek és a követelések egyensúlyba kerülnének a hústársaságnál.

A húskombinát menedzsmentjének elképzelését szerdán mérlegelte a kormány. Eszerint, ha a társaság friss tőkéhez jutna - például a fejlesztési bankon keresztül -, és azt a befektető tőkeemelésként benn hagyná a cégben, arányos tulajdoni részt kapna. A konstrukció mellett szól, hogy Brüsszelben szigorúan ellenőrzik, figyelik, hogy magánvállalkozások ne kapjanak megkülönböztetett állami támogatást (lásd a keretes cikket), de szakértők szerint az állam a vállalkozói vagyonával megjelenhet a piacon, amennyiben a tőkejuttatásért cserébe tulajdont kap, akár a fejlesztési bankján keresztül.

A Lázár Jánosnak is megküldött javaslat második üteme szerint, ha újra stabilizálódik a cég működése, a leendő, 6-10 milliárd forintra becsült szekszárdi vágóhídi beruházás (Nemzeti tőkehús - Figyelő, 2012/32. szám) helyett vagy mellett Gyulán sokkal kisebb ráfordítással kellene modern feldolgozót létesíteni. Lehet, hogy ezzel nyitott kapukat döngetnek a gyulaiak, mert a hétfői megbeszélésen, úgy tudjuk, Budai Gyula államtitkárnak is tetszett az ötlet.

Pápa: hitel, vizsgálat

Az Európai Unió a pápai húsüzemet felszámolásból 2009-ben megvásárló Pápai Hús 1913 Kft. 5,2 milliárdos hitelének kondícióit is vizsgálta. Politzer József, a Pápai Hús 1913 Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, a jegybanki alapkamat plusz 3 százalék nem minősül kedvezményes hitelnek, állami támogatásnak, amit az EU vizsgálata is megerősített. Hozzátette, állami garanciás hitelt hozzájuk hasonlóan más húsipari vállalat is kapott. Múlt heti cikkünkkel kapcsolatban (Húsba vágnak - Figyelő 2012/34. szám) megjegyezte, a Pápai Hús 1913 Kft. törzstőkéjéből 40-40 százalékos üzletrésze van 31 beszállító termelőnek, valamint a menedzsmentnek. A további üzletrészeken, mint kisebbségi tulajdonosok 8,47 százalékban a pápai önkormányzat és 11,53 százalékban a helyi vízmű osztozik.