A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz már most kétszer annyi kárbejelentés érkezett a termelőktől, mint tavaly egész évben - mondta Kiss Zoltán, a hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. A megyében a kukoricatermés sínyli meg legjobban a szárazságot, a termőterületek csaknem felén ezt a növényt termesztik. Móra Tibor, a nádudvari Nagisz Növény Kft. ügyvezető igazgatója ismertette: a tavalyi hektáronkénti 8,3 tonnás átlagtermés után az idén 4-5 tonnával számolnak. Hasonló kiesést várnak szójából is: a tavalyi hektáronkénti 3 tonnának várhatóan a felét tudják betakarítani.

Bács-Kiskun megyében a homokhátsági területeken egyes növényekből 30-60 százalék közötti terméskiesés is várható - közölte Pogonyi Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója. A napraforgó alsó leveleinek felszáradása már megkezdődött, ezzel csökken az asszimilációs felület. A felmérések szerint a kár elérheti a 35-50 százalékot. A szőlőszemek a hosszan tartó szárazság miatt apadnak, a várható lékihozatal 20 százalékkal csökkenhet. Azokban a gyümölcsösökben, amelyeket nem tudnak öntözni, az idő előtti levélhullás hátráltatja a fák téli felkészülését, és ronthatja a jövő évi termőképességet. A szárazság okozta terméskiesés eléri a 30-40 százalékot.

Az almánál a nagy forróság kényszerérést okoz, a fedőszín nem tud kialakulni, a kalcium beépülése sem teljes, ami tárolási problémákhoz vezet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 110 ezer hektáron termesztett kukorica terméskiesése mintegy 330 ezer tonna - tájékoztatta Gutyán Tamás, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezető falugazdásza az MTI-t. A mintegy 51 ezer hektáron termő napraforgónál 51 ezer tonna, az 1.600 hektáron termő burgonyánál pedig 3.200 tonnás veszteségre számítanak. A szárazság a gyümölcsösökre is kedvezőtlen hatással volt: megkezdődött az alma hullása, a gyümölcsök kisebbek, méretben átlagosan 15-20 milliméteres elmaradás tapasztalható. A megtermett mennyiség elég lesz az élelmiszerellátáshoz, csak az export csökken - tette hozzá.

Zala megyében a becslések szerint a mezőgazdasági kár meghaladja a 10 milliárd forintot - mondta Horváth Gyula, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. A kukorica hektáronkénti átlagtermése az elmúlt öt évben 6,6 tonna volt, az idén a becslések alapján 4,5 tonnára számítanak hektáronként. Ugyanakkor az 50 ezer hektáros területből 3,5 ezer hektár csak silózásra, vagy még arra sem alkalmas. Az elmúlt esztendőkben évente 330 ezer tonna kukorica termett, az idén 121 ezer tonna terméskiesésre kell számítani. A jelenlegi, tonnánkénti 60 ezer forint felvásárlási áron számolva a kár meghaladja a 7,2 milliárd forintot.

Veszprém megye gyümölcsöseiben, szőlőiben már a tavaszi fagyok megtizedelték a termést, a szántókon pedig a nyári aszály miatt takarítanak be az átlagosnál is kevesebb terményt - írta a hivatal földművelésügyi igazgatója. Boros Gábor hozzátette: a terméscsökkenés a takarmánynövényeket is sújtotta, őszi árpából, takarmánybúzából és tritikáléból a hozamok 8-10 százalékkal csökkentek.

Pest megyében is elsősorban a kukoricatáblák sínylették meg a nyári forróságot, a 65 ezer hektárnyi vetésterületen körülbelül 60 százalékkal kevesebb termésre számítanak egy átlagos év terméséhez képest – közölte Gondos Imre, a megyei agrárkamara titkára. A 40 ezer hektárt kitevő napraforgó vetésterületen 50 százalékos, a 4 ezer hektárnyi burgonyaföldeken 20 százalékos terméskiesés várható az aszály miatt. Cukorrépából a megszokottnál várhatóan 30 százalékkal, zöldségfélékből 20 százalékkal kevesebb terem majd az idén Pest megyében.

Az állattartóknak a lucerna és a szálas takarmányok már most észlelhető jelentős hiánya okozhat komoly gondokat a megyében – fogalmazott Gondos Imre, aki szerint a takarmányárak elszabadulására is fel kell készülni, amely jelentős fogyasztói áremelkedéshez vezethet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagos termésre számítanak a gazdák és a mezőgazdasági társaságok. Nem lesz hiány sem kukoricából, sem napraforgóból, és várhatóan a takarmányellátással sem lehet gond - közölte Berta Béla, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője.

Fejér megyében ugyanakkor hétről-hétre csökken a kukorica terméshozama; a jelenlegi becslések szerint hektáronként már 4,5 tonnás átlagtermés sem várható a 91 ezer hektárnyi vetésterületről - mondta el a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának igazgatója. Czetnerné Kócsa Márta tájékoztatása szerint a termőterülettől függően, nagy szóródást mutatnak a termésmennyiségek. A jobb vízgazdálkodású talajokról hektáronként hat tonnánál nagyobb termésmennyiséget is betakaríthatnak a gazdák, míg az aszállyal nagymértékben sújtott területekről legfeljebb két tonna hektáronkénti átlaghozamra számíthatnak. Az aszálykárokat súlyosbítja, hogy a megye déli részén jégverés is pusztított június-júliusban, s különösen a napraforgó és a kukorica kultúrákban okozott jelentős, helyenként a 90 százalékot is meghaladó kárt.