A trafiktörvénnyel a dohánytermék-kiskereskedelmet állami monopóliummá tennék és koncesszióban értékesítenék. A kétezernél kisebb lélekszámú településeken legfeljebb egy, e fölött pedig minden kétezer lakos után egy-egy újabb dohánybolt működését engedné meg a törvény. Így a jelenlegi 43 ezerre becsült értékesítési hely 5-6 ezerre szűkülne. Ez a lépés bizonyára nehezítené a dohányhoz jutást, ami az egészségmegőrzés szempontjából újabb előrelépés lehetne.

Magyarország a világelsők között van a dohányzás okozta halálozásban, évente 28 ezer ember veszti el ennek következtében az életét. A halálozás hatoda a dohányzás következménye - derült ki az Országos Egészségfejlesztési Intézet által készíttetett felméréséből. Kimutatták, hogy az idő előtti halálozás miatt elveszített életévek száma 2010-ben 340 ezer volt, a férfiak 16, a nők 19 évvel rövidítették meg az életüket. A 65 éves életkor előtti halálozás miatt 2010-ben 25 ezer munkaévet veszítettünk, ennek háromnegyedét a férfiak korai halálozása tette ki.

Nemzetközi standardok szerint a dohányzás 15 betegség csoportban okoz bizonyítottan megbetegedéseket, köztük a légcső, a szív-érrendszeri-, a daganatos kórok kialakulásában. A kórházakban két éve fél millió embert láttak el a cigarettázással összefüggő betegségek miatt, több mint egyharmadukat krónikus obstruktív tüdőgyulladással, 8 százalékukat tüdőrákkal, ötödüket érbetegséggel kezelték. A járóbeteg szakellátásban 2010-ben 440 ezer beteg ellátása hozható összefüggésbe a dohányzással, hasonló betegségek miatt.

A TÁRKI kutatásból az is kiderült, hogy a naponta dohányzók aránya 2000 óta a férfiaknál csökkenő tendenciát mutat, míg a nőknél számottevő változás nem tapasztalható.
Az iskolai végzettséggel meredeken csökken a naponta dohányzó férfiak aránya, a 8 általános iskolát végzettek 45 százaléka, az érettségizettek 32, az ennél magasabb iskolai végzettségűek 20 százaléka cigarettázik naponta. A nőknél a középiskolát végzetteknél a legmagasabb a rendszeres dohányzás, 26 százalék, a 8 általánost végzettek 22, a diplomások 18 százaléka dohányzik naponta.

Igencsak súlyos gond a passzív dohányzás, a nemdohányzók 12 százaléka kénytelen füstöt szívni odahaza, a munkahelyeken pedig a nemdohányzók 7 százaléka volt kitéve dohányfüstnek. Pedig a januártól hatályos törvény kitiltotta a cigarettát a munkahelyekről és kemény bírságot kell fizetni a törvényt megszegő munkáltatónak.

A felmérésből az is kiderült, hogy a dohányzás egészségügyi-, közoktatási- és más közintézményben, játszótereken történt korlátozását a dohányzók és a nem dohányzók egyaránt támogatják. A nemdohányzók 61 százaléka egyetért azzal, hogy bárokban, kocsmákban tiltják a dohányzást. A zárt légtérre vonatkozó korlátozás ellenére a törvény szigorítását követő hónapokban a munkahelyeken és a kocsmákban gyújtottak rá a leggyakrabban, a megkérdezettek 18 százaléka. A nyílt területekre vonatkozó korlátozást leginkább a közlekedési várakozó helyeken szegték meg.

Összevetették a dohányzással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is. Két éve az állami bevételek meghaladták a 360 milliárd forintot, aminek közel háromnegyedét a jövedéki adó, negyedé az áfa tette ki. Ezzel szemben a dohányzás miatti egyéni és állami kiadás 81 milliárddal több volt. Az államra háruló kiadás megközelítette a 300 milliárdot, amiből 225 milliárd az Egészségbiztosítási Alapot terhelte.