Semmi jóra nem számítanak, de megvesszük az E.ON-t

Hétfőn kiderült, hogy a májusi mélypontra, mínusz 24,7-re esett vissza augusztusban a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A GKI-nak az Európai Unió támogatásával végzett felmérése szerint az üzleti és a fogyasztói várakozások is kissé romlottak júliushoz képest az év nyolcadik hónapjában. Egy évvel ezelőtt a GKI-Erste konjunktúra-index mínusz 18,9 ponton, két évvel ezelőtt mínusz 9,5 ponton állt. A GKI MTI-hez eljuttatott adatai szerint az ipari bizalmi index - a júniusi és júliusi kisebb javulás után - augusztusban ismét csökkent, s a két és fél évvel ezelőtti szint közelébe került.

A rossz hangulaton valószínűleg az sem segít, hogy múlt szombaton Orbán Viktor kijelentette: csak azt a gazdaságpolitikai irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. "Az irány felülvizsgálata szükségtelen, sokkal inkább a kitartás mellett vagyok" - mondta Orbán Viktor, aki közölte: kitart a mellett a gazdaságfilozófia mellett, hogy az szja-t, a társasági nyereségadót ameddig csak lehet, csökkenteni kell, továbbá a munkahelyvédelmi akciótervet és a közmunkatervet végig kell vinni.

A kormányfő egyben azt is elmondta, hogy "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől". Christian Drepper, az E.ON AG szóvivője elmondta: ismerik a magyar kormányfőnek az E.ON-ra vonatkozó kijelentését, de nem kívánják kommentálni. A szóvivő nem kommentálta azt az MTI által feltett kérdést sem, hogy tárgyalnak-e bárkivel a magyarországi gázüzletág eladásáról. Az E.ON 2005-ben vásárolt többségi részesedést a Mol földgázüzletágában 2,1 milliárd euróért. A Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti lap hétfői beszámolója szerint a magyar érdekeltség az E.ON legfontosabb külföldi leányvállalata a gázüzletágban. Az E.ON magyarországi gázüzletági bevétele 1,95 milliárd euró volt 2011-ben. A korábbi magyar kormány 2010-ben opciót szerzett az érdekeltség visszavásárlására. Az opció 2016-ban jár le - idézte fel az FTD.

Szakértők szerint ugyanakkor rossz üzenet a befektetőknek a külföldi tőke kiszorítása, ezt megsínyli a magyar gazdaság. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint tulajdonképpen számítani lehetett egy ilyen kormányzati lépésre. Az energiakutató ügyvezető igazgatója ezt azzal magyarázza: most folyik a 2014 utáni, hosszú távú gázszerződések megkötése. Valószínűleg a kormány ezt nem szeretné külföldi vállalkozásra bízni, gondolván, hogy erőteljesebb, hatékonyabb pozíciót tud kialakítani a gáznagykereskedésben, és olcsóbb beszerzést elérni. Ez azonban csak álom, ráadásul a költségvetésben nincs olyan forrás, amelyből egy ilyen kivásárlás finanszírozható lenne.
Ha ez az üzlet megvalósul, az "nagyon fontos és nagyon fájdalmas" üzenet lenne a külföldi befektetőknek, hogy itt nincs jövő a külföldi tőke számára, hiszen ezekben a kulcsfontosságú ágazatokban az államnak van meghatározó szerepe - fogalmazott Hegedűs Miklós.

Felemás adatok: javuló foglalkoztatás, csökken a beruházás

Az idén május-júliusban 3 millió 908 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 76 ezerrel több mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH tájékoztatása szerint a foglalkoztatottak létszáma ezzel elérte a válság előtti szintet, a nők foglalkoztatási mutatói nagyobb mértékben javultak. Az idén május-júliusban a munkanélküliek létszáma 459 ezer fő volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. Eltérően változott a férfiak és a nők munkanélkülisége: a férfiak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 11 százalékra nőtt, a nőké 0,9 százalékponttal 9,9 százalékra csökkent egy év alatt.

Pénteken kiderült, hogy az idén júliusban az ipari termelői árak 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző havinál, az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,2 százalékkal nőttek. A KSH szerint a havi árváltozást a feldolgozóipari termékek árainak csökkenése okozta, amelyben a járműgyártás árai kisebb mértékben, míg a vegyi anyagok és termékek, a kohászat, fémfeldolgozás és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás árai jelentősebben csökkentek. Bővült viszont júniusban a külkereskedelmi termékforgalom: a kivitel volumene 9,3, a behozatalé 4,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Szintén pénteken látott napvilágot a lesújtó KSH adatsor, miszerint az idei második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 5,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához hasonlítva. Az előző negyedévhez viszonyítva 2,2 százalékkal csökkent a beruházások volumene a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint.

Meglepő kamatcsökkentés, zuhanó forint

Az elemzői várakozásokkal szemben, azonban a piaci árazásoknak megfelelően csökkentette 25 bázisponttal 6,75 százalékra a jegybanki alapkamatot kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A forint gyengüléssel reagált a döntésre, miközben az ország kockázati megítélését jelző CDS-árak mérséklődtek. Az alapkamat tavaly december 21-e óta állt 7 százalékon.

Két javaslat volt, 25 bázispontos csökkentés és kamattartás, a csökkentés szoros többséget kapott - mondta Simor András az ülést követő sajtótájékoztatón. Az MNB elnöke jelezte, hogy a monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat, és az ország kockázati megítélésének javulása folytatódik.

Az MNB előrejelzése szerint az infláció 2013-ban számottevően a jegybanki inflációs cél felett lesz, a 3 százalék teljesítése kitolódik. Az idén csökken a GDP, és jövőre is csak szerény mértékű lesz a növekedés, a munkanélküliségi ráta tartósan 10 százalék felett marad.

Simor András úgy vélte, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0-ban bejelentett intézkedéseken túl részben az élelmiszer-, részben a nyersanyagárak emelkedése miatt lett magasabb az infláció júniusban és júliusban az MNB által vártnál. A kockázati felár csökkent, de ez nem Magyarország által elért pluszeredmény, alapvetően nemzetközi javulás - mondta a jegybank elnöke. Az elemzők többsége arra számított, hogy augusztusban még 7 százalékon tartja az alapkamatot a jegybank, miközben a piaci árazások egyértelműen 25 bázispontos kamatcsökkentést jeleztek. Az év végéig további, legalább 25 bázispontos mérséklést valószínűsítenek a szakértők.

A forint gyengüléssel reagált a jegybank döntésére, annak ellenére, hogy a piac már beárazta a 25 bázispontos csökkentést. A kamatdöntés előtt 278,50 és 279 forint között mozgott az euró árfolyama, a döntés után, 14 órakor hirtelen 281,68 forintig ugrott a jegyzés, majd délután tovább gyengült a forint, négy óra után már 282 forint felett jegyezték az eurót. Pénteken már 283 forintnál is többet ért egy euró.

Soha nem lesz IMF-megállapodás?

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapcsolatot tart a magyar kormánnyal és az Európai Bizottsággal, de még nem tűzött ki dátumot, hogy mikor folytatódnak a júliusban megkezdett érdemi tárgyalások a hitelprogramról - mondta az IMF külkapcsolati igazgatója, Gerry Rice washingtoni sajtóértekezletén az MTI érdeklődésére csütörtökön.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a júliusi tárgyalások konstruktívak voltak. A párbeszéd folytatódni fog, a megállapodáshoz azonban egyetértés kell néhány meghatározott gazdaságpolitikai területen, beleértve a költségvetés tervezett megerősítésére szolgáló kiegyensúlyozott, fenntartható intézkedéseket és a szerkezeti reformokat, amelyek támogatnák a gazdasági növekedést - tette hozzá. Szűcs Tamás, az EU budapesti misszióvezetője is azt mondta csütörtökön a Dow Jones hírügynökségnek, hogy még nincs dátumuk a tárgyalások folytatására. Közben az origo.hu szerint kiderült, hogy a tárgyalások egyik akadálya Orbán Viktor, aki mindenképpen ragaszkodik a jegybanki tranzakciós illetékhez.

Mindenki Bernanke beszédére várt

Óriási várakozással tekintettek a piaci szereplők Ben Bernanke FED elnök Jackson Hole-i beszédére. Ezeknek a várakozásoknak azonban nem tett eleget az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet elnöke, ugyanis nem tett konkrét utalást a mennyiségi enyhítés, a pénznyomda beindítására.

Az elnök az eszközvásárlási program megindítása helyett arról beszélt, hogy a FED által elvártnál rosszabbul áll az amerikai gazdaság, gyenge a GDP növekedési üteme, kicsi a beruházási aktivitás. A legnagyobb problémát továbbra is a magas munkanélküliség jelenti.

Az agresszív beavatkozásról, a befektetők által várt mennyiségi könnyítésről annyit mondott, hogy ez egy lehetséges gyógyír az amerikai gazdaság fő problémáira. Ugyanakkor Ben Bernanke nem jelentett be azonnali és konkrét beavatkozást.

A piacok ennek ellenére jól reagáltak a bejelentésre, nyitás után erősödtek az amerikai indexek, és pluszban zárt a Budapesti értéktőzsde is. A nyugat-európai piacokon is jó volt a hangulat.