A 30 vezető iparvállalat DJIA-30 indexe 1,09 százalékkal, az S&P-500 index 0,86 százalékkal, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,52 százalékkal emelkedett a kereskedés második órájában. Csütörtökön estek a New York-i értéktőzsde vezető mutatói. A 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 0,81 százalékkal (106.54 ponttal) 13.000,94 pontra gyengült. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 1,05 százalékkal (32,47 ponttal) 3.048,71 pontra csökkent. Az S&P 500-as mutató 0,78 százalékkal (10, 94 ponttal) 1.399,55 pontra süllyedt.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 194,78 pontos, 1,12 százalékos emelkedéssel, 17.513,82 ponton zárt pénteken. Mol 220 forinttal, 1,34 százalékkal 16.620 forintra erősödött, 827,1 millió forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 49 forinttal, 1,39 százalékkal 3.579 forintra nőtt, forgalmuk 2,6 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 3 forinttal, 0,71 százalékkal 428 forintra emelkedett, forgalma 425,8 millió forint volt. A Richter 450 forinttal, 1,18 százalékkal 38.500 forintra növelte értékét, a részvények forgalma 465,8 millió forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 54,4 millió forintos forgalom mellett 210 forinttal, 1,25 százalékkal 16.570 forintra csökkent.

A nyugat-európai tőzsdéken is jó hangulat uralkodott. A FED elnök beszéde mellett a szokatlan bevásárlást az ösztönözte, hogy az Európai Központi Bank (EKB) vezetői csütörtök este és péntek délelőtt megerősítették a bank szándékát "rendkívüli intézkedésekre" a túl magas olasz és spanyol állampapírhozamok leszorítása érdekében. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a feltételrendszert az euróövezeti mentőalapok - az EFSF, majd utóda, az ESM - fogják megszabni, részvételük formája és terjedelme azonban még nem tisztázott, amiként az EKB esetleges közreműködésének mechanizmusa sem.

A nap nyertesei értelemszerűen a bankrészvények voltak, főleg a két veszélyeztetett országban. Olaszországban a pénteki árverésen csökkenő állampapírhozamok megelőlegezték az EKB-tól várt csodaszert. Spanyolországban a kormány jóváhagyta a bankreformot, benne a "rossz bankkal" a pénzintézetek kétes kintlevőségeinek egybegyűjtésére, és tárgyalásokat kezdett a rászoruló bankok tőkefeltöltésének megkezdésére, méghozzá egyelőre a 100 milliárd eurós euróövezeti spanyol bankmentő pénzforrás felhasználása nélkül. Ily módon a bankok hátrébb sorolt hitelezőinek nem kell lemondaniuk pénzük egy részéről.

A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 7,97 pontos, 0,14 százalékos romlással 5.711,48 ponton zárt, 2,50 százalékkal magasabban, mint tavaly év végén. A múlt évet 5,55 százalékkal alacsonyabban fejezte be, mint 2010-et. A frankfurti DAX-30 75,30 pontos, 1,09 százalékos többlettel 6.970,79 ponton végzett, 18,18 százalékkal az év végi értéke fölött. Tavaly 14,69 százalékkal csökkent. Párizsban a CAC-40 33,96 ponttal, 1,00 százalékkal 3.413,07 pontra erősödött, ez 8,02 százalékkal jobb a múlt év véginél. Tavaly 16,95 százalékot esett. A milánói FTSE MIB-40 2,11 százalékot, a madridi IBEX-35 3,09 százalékot, az athéni ASE tőzsdemutató 2.38 százalékot nyert. Varsóban a WIG20 1,40 százalékkal 2.258,29 pontra gyarapodott, a Mol 3,81 százalékkal 245,00 zlotyra drágult.