Serkisian Szeván szerint az örmények lobbiereje annyira jelentős a világ kereskedelmében, hogy Magyarországnak érdemes lenne szorosabb kapcsolatokra törekednie. Magyarország az örményeken keresztül például újra megjelenhetne az orosz piacon, ahonnan a rendszerváltás után szinte teljesen eltűntek a magyar termékek, s a gazdasági kapcsolatokat azóta sem sikerült helyreállítani. Moszkvában és Szentpéterváron ugyanis jelenleg mintegy 1-1,5 milliós örmény kisebbség él, akik ráadásul a gazdasági életben is meghatározó szerepet töltenek be - fogalmazott az elnök, aki kiemelte az örmények Egyesült Államokbeli szerepvállalását is. Egy 2006-os tanulmány szerint ugyanis az izraeliek és a latinok után az örmény lobbierő a legnagyobb az Egyesült Államokban.
 |
| Az örmény GDP alakulása |
Fotó: Google-grafikon |
Az örmény-magyar gazdasági kapcsolatok ennek ellenére szinte kimerülnek a Richter Gedeon kaukázusi jelenlétében, az együttműködés tartalmát pedig jól mutatja, hogy a magyar tiszteletbeli konzulátus is egy jereváni gyógyszertárban lett kialakítva.
Magyarország és Örményország gazdasági helyzete mindenesetre abból a szempontból hasonló, hogy mindkét állam befektetőre vár. Örményországban ugyan van némi gazdasági növekedés, de igen jelentős a munkanélküliség, ráadásul igen sok pénzt emészt fel az Azerbajdzsánnal folytatott háború. Az ország jelentős színesfémérc-készlettel rendelkezik, amelynek köszönhetően a fémfeldolgozás lett a vezető ágazat. Jelentős a gépgyártás és az elektronikai ipar, de nagy hagyományai vannak kézműiparnak, valamint a konyakgyártásnak is. Legjelentősebb szövetségesük Irán és Oroszország, utóbbinak még katonai támaszpontjai is vannak Örményországban.
Miért gyűlölik egymást?Az örmények és az azeriek közötti ellentét 1988-ig nyúlik vissza, amikor a két ország között elterülő Hegyi-Karabah megpróbált Örményországhoz csatlakozni. 1991 szeptemberében az ország függetlenné vált mind Azerbajdzsántól és mind Örményországtól, amit Azerbajdzsán katonai erővel próbált megakadályozni. A háborúban viszont fölénybe kerültek a Hegyi-Karabahban élő örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. Karabahban 1994-ben orosz közvetítéssel tűzszünetet kötöttek, azóta is folynak a béketárgyalások Örményország és Azerbajdzsán között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetítésével. Mindkét ország gazdasága megszenvedi a végleges megállapodás hiányát, Örményország határai zárva vannak Azerbajdzsán és Törökország felé, Azerbajdzsán pedig a költségvetés 10-11 százalékát költi hadiiparra. Kövér megígérte, hogy nem engedik szabadon a baltás gyilkost?
Magas szintű találkozóra meglehetősen ritkán került sor a két ország között, tavaly azonban Kövér László házelnök, látogatást tett Örményországban. Serkisian Szeván szerint akkor is felmerült Ramil Sahib Safarov ügye, de a magyar házelnök megnyugtatta az örmény kormányzatot, hogy börtönben marad a baltás gyilkos. Örményország ugyanis a brutális gyilkosság után azért nem hallatta jobban a hangját, mert a NATO és az Európai Unió biztosította az országot, hogy Magyarország képes lesz megfelelően kezelni a helyzetet.
Azerbajdzsán tölti meg a Nabucco-t
Azerbajdzsán Örményországhoz képest jóval jobb gazdasági kilátásokkal rendelkezik. Az ország jelentős olaj és földgáztartalékokkal rendelkezik, s ez olyannyira pörgeti a gazdaságot, hogy a tervek szerint 2020-ra megduplázzák a jelenlegi GDP-t - mondta a Figyelő Onlinenak Szigetvári Tamás az MTA Világgazdasági Kutatóintézet szakértője, aki szerint Azerbajdzsánnak minden esélye megvan arra, hogy ezt a célt teljesíteni is tudja.
Az elmúlt években ugyanis 8-10 százalékos gazdasági növekedést produkáltak, ráadásul nemrégen egy újabb földgázmezőt találtak a Kaszpi-tenger alatt. Az értékesítést ugyan korábban drágává tette, hogy elsősorban az orosz vezetékek igénybevételével tudták exportálni, amiért természetesen tranzitdíjat kellett fizetni, de azóta megépült a Földközi-tengerig tartó vezeték, amely már megkönnyíti az olajszállítást. Ezen keresztül azonban továbbra is csak cseppfolyósított állapotban tudnak gázt szállítani. Gázból nagyjából 6 milliárd köbmétert exportálnak, olajból pedig naponta 651,7 ezer hordót adnak el külföldre. Ez a két tétel adja 34,5 milliárd dolláros exportjának 90 százalékát.
A külföldi tőke túlnyomó része természetesen az olaj és földgáziparba vándorol, holott más lehetőségek is lennének az országban - hívta fel a figyelmet Szigetvári Tamás. A Szovjetunió felbomlása előtt ugyanis Azerbajdzsán nagyon jelentős mezőgazdasággal rendelkezett, gyakorlatilag az azeriek voltak a SZU éléskamrája. A szövetkezetek felbomlása azonban szétzilálta a mezőgazdaságot, így ma már korántsem olyan jelentős az azeri agrárszektor.
Azerbajdzsánnak további fejlődési lehetőséget jelenthet ugyanakkor a Nabucco gázvezeték megépülése, amelyet előzetes számítások szerint 7-8 milliárd köbméter gázzal töltenének meg. Sokan a gázvezetékkel kapcsolatos alkut sejtenek a kiadatási ügy hátterében, ám ennek ellentmond, hogy Orbán Viktor idén áprilisban bejelentette: a Mol -ezzel pedig Magyarország - kihátrál a beruházásból.
 |
| Az azeri GDP alakulása |
Fotó: Google-grafikon |
Mások szintén az ügyhöz kötik a Figyelő korábbi értesülését is, miszerint Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékben vásárolna magyar állampapírt, amivel Magyarország mérsékelhetné az IMF-függőségét. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese cikkünk megjelenése után azonban cáfolta, hogy erre játszana a kormány. "Az ÁKK nem tervez nyilvános kötvénykibocsátást külföldi devizában az IMF-megállapodás lezárásáig". Mindenki arra számít, hogy a megállapodást követően a hozamok lejjebb mennek, tehet olcsóbbá válik a finanszírozás - közölte a vezérigazgató-helyettes.