A menetrend szerint haladnak az egyeztetések az EU és az IMF tárgyalóival, és a kormány a tárgyalások gyors lezárására számít, már az ősszel - mondta a miniszterelnök külföldi hírügynökségek tudósítóinak szerdán. Közölte: noha vannak még vitatott kérdések, a tárgyalások jól haladnak. A hitelkeret összegéről még nem esett szó, de 15 milliárd euró körüli összegre lehet számítani.

"Az összegnek nincs nagy jelentősége, miután elővigyázatossági megállapodásról van szó" - monda Orbán Viktor, utalva a készenléti hitelnél kevesebb megkötéssel járó, a kormány által elérni kívánt hitelkerettípusra. A hitelmegállapodás elővigyázatossági jellegét az ajánlásokat megfogalmazó uniós tárgyalási dokumentum is rögzíti. A labda most a magyar térfélen van - jegyezte meg a kormányfő, utalva az ajánlásokra készülő magyar válaszra. A megállapodás egyik akadálya lehet a jegybanki tranzakciós adó, ami az Európai Központi Bank szerint veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Orbán Viktor azonban bizakodásának adott hangot a megállapodás sikerét illetően."Természetesen vannak nézetkülönbségek, de mind a magyar, mind a másik oldalon látom a megegyezési szándékot" - idézi a Dow Jones hírügynökség Orbán Viktort, aki hangsúlyozta, hogy "semmi nem veszélyezteti a kormány munkahelyvédelmi programját, még az IMF-megállapodás sem".

Varga Mihály főtárgyaló, tárca nélküli miniszter a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanévnyitó ünnepi szenátusülésén arról beszélt, hogy nem úszható meg az IMF-hitel, a valutaalap-program, ettől a lehetőségtől pedig nem félni kell, hanem okosan használni, hogy a magyar gazdaság szerkezetét javítsuk.

Varga Mihály úgy fogalmazott: a tárgyalások megkezdéshez kapcsolódó pozitív piaci hangulat, az országkockázat csökkenése, az erősebb árfolyam mind azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom fontos támpontja az újabb IMF-program lehetősége. A valutaalappal való tárgyalások folytatásának nem lesz akadálya - tette hozzá.

Rámutatott: ahhoz, hogy Magyarország a legmegfelelőbb választ adja az európai gazdasági válságra, "a gazdaságpolitikai gondolatok minél szélesebb ismeretére, szintézisre és kreativitásra van szükség". A miniszter beszélt arról, hogy az európai adósságválság az egész világra kiterjedt, és "riasztó tényként" értékelte, hogy "Európa még a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén is leragadt az unió újjáépítésének feladatánál."Beszámolt arról, hogy Magyarország közadósságának szintje csökkent, illetve az állami és magánadósságok is kisebbek lettek.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány a devizaalapú hitelek fékezéséről, a törlesztési terhek megosztásáról döntött, továbbá az adórendszer átalakításához fogott, s a 2010 óta bekövetkezett fiskális javulást az EU is elismerte. Ha teljesül az idei hiánycél - amelyre minden esélyünk megvan -, jövőre kikerülhetünk a 2004 óta az országot sújtó túlzott deficiteljárás alól, és ezzel együtt nem fenyegeti majd az országot az EU-s támogatások elvesztésének veszélye - fogalmazott.

Varga Mihály kiemelte: a felsőoktatási képzés színvonalának emelése érdekében szükségszerűek voltak a strukturális változások, a kapacitás ésszerűsítése, továbbá a közösségi forrásból kiképzett diplomások képzési szerkezetének átláthatóvá tétele. A felsőoktatás szerkezete elavult volt, a színvonal több intézményben csökkent, a lemaradás pedig sok helyen most is komoly - hívta fel a figyelmet.

Kitért arra: a gazdaság és a társadalom tényleges igényeihez kellett igazítani a felsőoktatás struktúráját, hogy az a piaci igényeknek jobban megfeleljen, és így a piacképes tudással jobban érvényesülhetnek a frissen végzett diplomások.