Mark Pieth, az OECD szakértőjének megfogalmazása szerint Ausztria a korrupció oázisa. A problémák forrása ismerősnek tűnik: a pártfinanszírozás. Tavalyi jelentésében az Európa Tanács antikorrupciós testülete (Greco) elmarasztalja az országot az átláthatatlan pártbüdzsék miatt, és hosszasan sorolja a problémás ügyeket (lásd a keretes összeállítást).

Az eddigi botrányok nem okoztak különösebb változásokat a pártpreferenciákban, a mostani karintiai események viszont földindulásszerű változásokat indítottak el. Öt éve a politikai közbeszéd tárgya ugyanis a Hypo Group Alpe Adria, Karintia tartomány Dél- és Közép-Európában kiterjedt hálózattal rendelkező bankjának privatizációja, amelyről most bebizonyosodott, hogy korrupció kísérte. Jörg Haider tartományi vezető a pénzügyi nehézségek rendezésére elhatározta, hogy magánosítják a jól menőnek tűnő pénzintézet negyedét. A privatizáció le is zajlott, a Bayerische Landesbank 2007-ben 810 millió euróért vásárolta meg a hitelintézeti részt. Ám a gazdasági válság során kiderült, hogy több milliárd eurót kellene a bankba pumpálni a rossz befektetések miatt. Ettől a bajor tulaj visszarettent, ezért 3 euróért az osztrák állam vette át és stafírozta ki 1,5 milliárd euróval a Hypo Bankot.

SIKERDÍJ
2007-ben azonban még nem látszottak a válság felhői, és a délosztrák tartomány politikusai úgy gondolták, nekik is kijár egy kis jutalom a sikeres ügylet után. Ehhez egy túlárazott szakértői szerződésen keresztül terveztek hozzájutni. Privatizációs tanulmányt rendeltek Dietrich Birnbacher villachi adótanácsadótól, aki a konzervatív ÖVP-s Josef Martinz, a tartományi vezető Haider (BZÖ) helyettesének jó barátja volt. Az eredetileg 100 ezer eurós szerződést Haider és Martinz egyetértésével a bank értékesítését követően módosították, és a járandóságot 1,5 százalékos sikerdíjra változtatták. A nyolcoldalas tanulmányért így már 12 millió eurót fizettek volna, és ez Ausztriában nagy felháborodást váltott ki. A jobboldali pártkoalíció a már jól bevált nacionalista kártyát húzta elő a támadások kivédésére: a tanácsadást nyújtó szakember patrióta érzelmeire hallgatva bejelentette, hogy lemond az összeg feléről. Az így megmaradt 6 millió, adózás utáni 3 millió eurót az adótanácsadó a BZÖ helyi tagozata, vagyis az FPK és a konzervatívok között tervezte elharmadolni.

A már majdnem lecsengett ügyben a lavinát Dietrich Birnbacher indította el, aki az idén az ügyészség nyomozóinak beismerte, hogy a Hypo Bank eladásakor a tanácsadói tevékenységéért kapott pénzt pártfinanszírozásra szánták. Az ügyészség a politikusokat is megvádolta; az ügy hatására Martinz kilépett az ÖVP-ből, elnézést kérve, hogy Haider korrupciós rendszerének részese volt, de ártatlanságát hangsúlyozta. Uwe Scheuch FPK-vezető is lemondott. Már meg is kezdődött a bírósági tárgyalás, egyelőre Martinz ellen. Tanúvallomásokkal sikerült bizonyítani, hogy 2008. december 22-én, a Rotary Klub karácsonyi ünnepségén egy borítékban vett át 65 ezer eurót az adótanácsadó „Birni”-től, továbbá ügyvédje is kiállított egy 35 ezer eurós számlát. A bíróságon a két párt egymást próbálja a korrupciós ügy érdemi szerzőjeként és irányítójaként beállítani.

A jobboldali pártok közben a szocialistákat is feljelentették, és az ügyészség az ő ügyükben is megalapozottnak találta a nyomozás megkezdését. Az SPÖ tulajdonában álló TopTeam reklámügynökség 2008 és 2009 között, amikor ők is a kormánykoalíció tagjai voltak, túlárazott állami megbízásokat kapott. A 333 és 57 ezer euró értékű szerződések kapcsán vélhetően 200 ezres kár érte a tartományt. Előkerült még egy korrupciógyanús ügylet: a helyi turisztikai cég, a Kärnten Tourismus Holding a tartományi ingatlankezelőnek fizetett 106 ezer eurót egy tízperces imázsvideóért, amelyet aztán a BZÖ használt fel választási kampányában. Így a zöldeken kívül minden párttal kapcsolatban nyomoz már az ügyészség.

ÁTALAKULÓ PÁRTPREFERENCIÁK
A fejlemények nyomán Karintiában hirtelen átalakult a politikai térkép. A közvélemény-kutatási adatok szerint 1989 után egy új tartományi választás esetén a szocialisták alakíthatnának kormányt a zöldekkel, akik csak 2004-ben jutottak be először a helyi parlamentbe. Bár minden más párt azonnal kiírná az új választásokat, ebbe az FPK nem megy bele, már háromszor akadályozták meg a helyi parlamentben az erről szóló szavazást.  De nemcsak Karintiában nagy a kiábrándultság, hanem az egész országban. Új pártok keresik a csalódottak szavazatait. Frank Stronach 80 éves milliárdos, aki az 50-es években Kanadában alapított Magna csoport tulajdonosa, populista, EU-kritikus, a schilling újbóli bevezetését kezdeményező, egykulcsos adó mellett síkraszálló programjával 8 százalékot kapna. Őt viszont azért támadják, mert csak Svájcban fizet adót. A főként a fiatalok által támogatott Kalózpártra is már 4 százalék szavazna.

Az utóbbi évek botrányai
■ BAWAG: az osztrák szakszervezetek (ÖGB) bankja rizikós ügyletein 2 milliárd eurót bukott, ezért a Cerberus befektetési alapnak adták el. A 2006-ban nyilvánossá vált ügy lényege, hogy egyes vezetők a szabályokat semmibe véve hazardíroztak a bank és a szakszervezet pénzével. Sajtóinformációk szerint erről mind a szocialisták, mind a konzervatívok már évek óta tudtak, de nem tettek semmit.

■ BUWOG: 60 ezer bécsi lakást privatizáltak a szabadságpárti (FPÖ) Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter irányításával 2003-ban. A nyomozók véletlenül bukkantak érdekes tranzakciókra 2009-ben a Constantia Privatbank csődjekor, amelyeket FPÖ-s PR-cégek kaptak, feltehetően az alacsonyabb értékesítési ár ellentételezésére. Becslések szerint 1 milliárd eurót is veszíthetett az ügyleten az osztrák állam.

■ Telekom Austria: 2000 és 2006 között számos korrupciós eset történt. A szolgáltatásokról szóló törvény a cégnek megfelelő módosítását Hubert Gorbach alkancellárnak 264 ezer euróval hálálták meg – hivatalosan egy titkárnő fizetését térítették meg. Szabálytalan volt az is, hogy 2004-ben az FPÖ EU-választási kampányát félmillió euróval támogatták, de 2006-ban a BZÖ-nek is jutott 720 ezer euró.

■ Motorola: a mentők, tűzoltók és rendőrök kommunikációs rendszerének fejlesztésére kiírt pályázaton a telekommunikációs cégnek a burgenlandi gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly segédkezett a politikusok meggyőzésében. Az amerikai Motorola-központ figyelt fel a furcsa kifizetésekre. A 3,7 millió eurós kenőpénz egy része a gróf budapesti cégén is keresztülfolyt.

■ Eurofighter: az 1,8 milliárd eurós vadászgépbeszerzés ügyében a svéd ügyészség kezdett nyomozásba, és ismét Mensdorff-Pouilly bukkant fel mint aktív lobbista. A gróf a magyar Gripenek beszerzésekor is élénk meggyőző tevékenységet folytatott a hazai döntéshozóknál. Az osztrák nyomozás 2007 óta tart, vélhetően 100 millió euró kenőpénz kísérte az ügyletet.

■ ÖBB: a MÁV Cargo 2007-es megvásárlása a bécsi államügyész figyelmét is felkeltette, és 2010-ben nyomozás is indult. A Rail Cargo Austria tucatnyi felső vezetőjét menesztették az igazgatóság egy kiszivárgott hangfelvétele után. Az osztrák médiában tényként kezelik, hogy 7,1 millió euró tanácsadói díj valójában magyar politikusi zsebekbe vándorolt.

■ Ernst Strasser ÖVP-s konzervatív politikust a brit Sunday Times újságírói buktatták le 2010-ben, akik lobbistának adták ki magukat. Az egykori európai parlamenti delegációvezető 100 ezer euró éves tanácsadói díjat kért az uniós törvényhozás befolyásolásáért. A politikus ügyében az OLAF, az unió csalás elleni hivatala is nyomozást kezdett, pere 2013 elején indulhat.