A borúlátó várakozásokat is alulmúlta egy hazai gyártó szörpjeinek laboratóriumi vizsgálata. A címkéken szereplő gyümölcsszörp kifejezés a jogszabály szerint eleve feltételezi a legalább 33 százalékos gyümölcstartalmat, de ezt az arányt külön is feltüntette a gyártó. Az ínyenc fogyasztónak azonban csalódnia kell a málna-, narancs- és jaffaízű termékekben, mert a vizsgálat kimutatta: valójában 10 százalék alatti bennük az analitikai vizsgálat alapján becsülhető gyümölcstartalom.

A negatív rekorder az egyik jaffa gyümölcsszörp volt, amelyben – 1,7 százalékos szórással – 3,3 százaléknyi gyümölcstartalmat valószínűsítettek a mérés alapján. A minták között már jónak számított, amelyikben 5 százaléknál valamivel több volt a becsült gyümölcstartalom. A fogyasztói észrevétel nyomán elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján valószínű, hogy nem véletlen technológiai baki következett be a gyártás során, hanem tudatos hamisításról lehet szó. Annál is inkább, mert a gyümölcs nélküli szörpök előállítója nem egy zuggyártó, hanem ismert és nem is jelentéktelen piaci szereplőről van szó. A termékek pedig több láncban is kaphatók, a gyártó cég, illetve kereskedelmi márkák neve alatt. (Cégnevek és vizsgálati eredmények a szerkesztőségben.)

ADÓCSALÁS IS LEHET
„Nem lep meg az eset, mostanában nagyon sokat csibészkednek a szörppiacon” – mondja Fazekas Endre, a gyümölcslevek mellett ebben a termékkörben is érdekelt Sio Eckes Kft. ügyvezetője. A szakember szerint bárki kiszámolhatja, hogy lehetetlen olyan szörpöt legálisan előállítani, amely valóban 33 százalékot tartalmaz az igen drága bogyós gyümölcsökből, literenként mégis kevesebbe kerül 500 forintnál a boltokban.

A feltűnően olcsó szörpbiznisz a bátrak sportja, mert az irreálisan alacsony árról messziről ordít, hogy valami turpisság van a dologban, és egy bejelentés nyomán könnyen rábukkanhat a hatóság. Mégis, olyan alacsony áron is lehet gyümölcsszörpöt látni a láncok polcain a szakember szerint, amekkora bevételből csak gyümölcs nélküli termékre futja.

Ennél olcsóbb áruval manapság már azért is bajosan tudnak kirukkolni a legális gyártók, mert a nagy cukor-, de kis gyümölcstartalmú szörpöket a népegészségügyi termékadó (neta) is sújtja. Literenként mintegy 200 forint netát kell fizetni az ilyen szörpök után, amelytől csak azon termékek gyártója, forgalmazója mentesül, amelyekben legalább 25 százalék a gyümölcs. A laboratóriumban ellenőrzött, a felirat szerint ekkora gyümölcstartalmú termékek után elvileg tehát nem kell netát fizetni, de mivel a vizsgálat szerint alig volt bennük gyümölcs, a fogyasztó félrevezetése és megkárosítása mellett felmerül a netacsalás gyanúja is.

A gyorsan növekvő költségek ellensúlyozására azonban, úgy tudjuk, nem csak ez alkalommal, korábban is próbálkoztak hasonló praktikákkal egyes gyártók. Az előírásoknak meg nem felelő termékre bukkant már egy évekkel ezelőtti vizsgálat is, amelyből nem lett hatósági ügy. A jámborabb piaci szereplők meggyőződése ugyanis, hogy nem az ő feladatuk a termékhamisítók, adócsalók, nemtelen versenytársak följelentgetése.

Pedig valamit lépni kellene a szakmának és a hatóságoknak, mert az elszabadult költségeket és az abszurd árakat látva a feketegazdaság előbb-utóbb szétveri a néhány éve meglódult szörppiacot. Míg Ausztriában és Franciaországban több évtizedes hagyománya van a szódával hígított szörpök kortyolásának, az évi mintegy 12 millió literes, bő 10 milliárd forintra becsült hazai fogyasztás a gazdasági válság beköszöntével indult növekedésnek.

Sokan itthon is rájöttek, hogy egy liter szörpből némi szódával felöntve akár 6-7 liternyi frissítőt keverhetnek, amely olcsóbb és tartalmasabb sok bolti, aromás üdítőitalnál. A felfutást látva a nagy szereplők árnyékában évről évre újabb és újabb gyártók próbálnak szerencsét, főleg abban az olcsó szegmensben, ahol valamilyen fondorlattal átlag feletti profitot lehet elérni. Az emblematikus Szobi Szörp Zrt. megszűnése után öt nagy szereplője maradt a piacnak. A legnagyobb a Piroska és a Pölöskei Szörp, együtt mintegy 60 százalékot birtokol, a másik három cég osztozik a további csaknem 40 százalékon. A szobi üzem is újraéledt ugyan, miután megvette és újraindította egy befektető, de szörpök helyett inkább az üdítőital-gyártásra koncentrál.

A szörpgyártók nem csak azért nincsenek könnyű helyzetben, mert az idén katasztrofális a termés, drága és kevés a gyümölcs. A hiányzó alapanyagot lehetne importból pótolni, de a válság ötödik évében már annyira kicsi a vásárlóerő, olyan kiélezett az árverseny, hogy a jogkövető gyártók, forgalmazók tisztességes módszerekkel és legális csatornákon keresztül egyre nehezebben tudnak nyereséget elérni.

KERESKEDELMI TEENDŐK
A hamisítás nemcsak a gyártókat, de a kereskedelmet is érzékenyen érinti. A jogszabályok szerint egy termék minőségéért és a rajta feltüntetett tájékoztatásért a gyártó felel. De ha a biztonságával kapcsolatban a legkisebb gyanú felmerül, a kereskedő azonnal köteles levenni a polcról – tudtuk meg Vámos Györgytől, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárától. Ami szemrevételezéssel lehetséges, azt a kereskedőnek is ellenőriznie kell, legalább szúrópróba-szerűen. Az egyik diszkontláncnál így fedezték fel például a termékbe került üvegszilánkot.

Amennyiben ismertté válik, hogy valamilyen konkrét, beazonosítható termék beltartalma nem felel meg a rajta feltüntetett értékeknek, gond van a minőségével, a kereskedő feladata, hogy levegye a polcokról. Addig kell elkülönítve tárolni, amíg a hatóság tájékoztatja a céget, hogy mi lesz a sorsa. Ha nincs baj vele, el lehet adni, ellenkező esetben meg kell semmisíteni.

Ha nem rendeli el a hatóság a riasztást, de a kereskedő tudomására jut hitelt érdemlően, hogy egy termék hamisítvány, akkor leszedi a polcról, és utánajár az ügynek. A szállítótól nyilatkozatot kér a termékről, hogy az megfelel az előírásoknak, bekérheti a gyártásról az ellenőrzési, bevizsgálási jegyzőkönyveket is. Ezekből hamar kiderül, ha van valamilyen turpisság. Ha a kereskedőnek a hamis portéka miatt erkölcsi, anyagi kára származik, a beszállítóval szemben tudja érvényesíteni, különösen, ha még nem fizette ki az ellenértékét. Egyéb esetben annak is megvan a kockázata, hogy a beszállító cég ilyenkor már eltűnik. Szerencsére nagy hord-erejű, viharos ügy utoljára évekkel ezelőtt fordult elő, amikor a budaörsi MegaTrade lejárt szavatosságú élelmiszereket csomagolt és címkézett át.

Online pellengér
Tilos olyan élelmiszer forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állítottak elő. Gyümölcsszörpnek az a termék nevezhető, amely legalább 33 százalék gyümölcslevet vagy -velőt (gyümölcspürét) tartalmaz – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ha gyümölcsszörpnek nevezik, de tulajdonságai eltérnek az előírástól, akkor jogellenes a megnevezés. A nem megfelelő előállítás esetén a hatóság azonnal elrendeli a termékek értékesítésből való kivonását, élelmiszer-ellenőrzési bírság és eljárási költség kiszabása mellett kötelezi a jogsértőt tevékenysége megszüntetésére. A Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján nyilvánosságra is hozza a hamisított élelmiszer megnevezését, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértő cégnevét és címét. Az élelmiszer-ellenőrzési bírság alapösszege a magyar élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala esetén a tétel értékének két és félszerese, de a végösszeg a különböző szorzók miatt ügyenként eltérő.