Újabb fordulatot hozott a Kapuvári Hús Zrt. tulajdonosainak elmérgesedett vitája. A kisebbségi részesedést birtokló Foltányi Árpád lemondott igazgatósági elnöki posztjáról, miután múlt héten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága rajtaütésszerű házkutatást tartott a lakásán. Az ok: egy bizonyos szlovákiai importügylet kapcsán feltételezhető, közel 50 milliós áfacsalás gyanúja. A házkutatás után a hatóság emberei magukkal vitték és kihallgatták az ártatlanságát hangsúlyozó érintettet.

Közben a húsvertikum más szegletében is fokozódik a feszültség a múlt szerdai kormányülés után, amelyen képletesen eldördült a startpisztoly a nemzeti sertésprogram beindítására, és tárgyaltak a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentéséről. Még a bennfentesek sem tudják ugyanis egyértelműen értelmezni Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kormányülés utáni dodonai kijelentését. Ez úgy szólt, hogy a dél-alföldi cég Magyarország egyik legrégebbi és legjelentősebb húsipari vállalata, ahol 420 ember dolgozik; a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette. „Ez kifejezi azt, hogy minden szükséges lépést megtesz a kabinet a magyar húsipar és ezen belül a Gyulai Húskombinát megsegítésére” – közölte a miniszter.

Az üzenet nem egyértelmű. Egyrészt megnyugtathatja a mentőakciót árgus szemekkel figyelő uniós versenypiaci illetékeseket, mert nem állítja, hogy megkülönböztetetten támogatja a magáncéget, ami sértené a közösségi versenyjogot. Másrészt viszont üzenet a cégnek és a vele kapcsolatban álló termelőknek, hogy közvetetten, valamilyen formában mégiscsak segít, aktívan hozzájárulva a piaci versenyben alulmaradt, a bedőlés határán billegő nagyvállalat megmentéséhez. Egyes piaci szereplők máris tudni vélik, hogy az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankon vagy annak vállalatán keresztül kaphatná meg a cég a segítséget, ezt viszont önmagában durva piaci beavatkozásnak tekintenék.

„Pozitívan kell értékelni, hogy a kormány végre a húsipar problémájával is foglalkozik” – mondja a mentőakcióval kapcsolatos konkrét döntés megszületése, részleteinek nyilvánosságra hozatala előtt Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke, aki így csak találgat. Egy hosszú folyamat első lépésének tekinti az esetleges állami mentőakciót, amely intézkedést, reményei szerint, rövid időn belül sok hasonló követ.

A szövetség évek óta kongatja a vészharangot, mert az évi mintegy 300 milliárd forintos termelési értékű magyar húságazatban nemcsak ez az egy szereplő jutott válságos helyzetbe, hanem a szektor egésze. Vállalkozások hosszú sora működik veszteségesen, küzd a fennmaradásért, szinte minden szereplő tőkeinjekcióra szorul, mert az elmúlt években nem tudott a fogyatkozó bevételeiből fejleszteni.

„Biztosak vagyunk abban, ha egyáltalán lesz ilyen állami intézkedés, a közeljövőben minden olyan húsipari vállalat számára lehetővé válik hasonló kondíciókkal ugyanilyen állami tőkeemelés, amely majd erre igényt tart” – vélelmezi jámbor optimizmussal az elnök. Mert ha nem így lenne, a gyulai cégmentés szerinte diszkriminatív állami beavatkozásnak minősülne, ami ellentmondana a versenysemlegesség elvének. Ezt azonban az elnök, mint mondta, el sem tudja képzelni, sokkal inkább azt, hogy ha lesz, az az ágazat megsegítése érdekében tett első lépés lenne. Az államnak azonban a kritikus helyzet kezelésére egyéb eszközök is rendelkezésre állnak, hogy horizontálisan segítse a húságazatot. Szükség van egyebek között az élelmiszerlánc-felügyeleti díj eltörlésére, a vágástéri hulladék megsemmisítési költségeinek támogatására is. A Gyulai Húskombinát nehézségeit az elnök jelentős részben az egyre nagyobb arányú feketegazdaságnak tulajdonítja, amely ellen végre olyan érdemi intézkedéseket vár, mint az alapvető élelmiszertermék áfájának radikális csökkentése.