A GNSS két programból áll, az Egnosból és a Galileóból. Az Egnos olyan regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra, és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét, míg a Galileo legalább 27 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége, amelyet a 90-es évek közepén indított az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) azzal a céllal, hogy a jelenleg létező amerikai GPS és orosz GLONASS helymeghatározó rendszerekkel szemben egy katonai ellenőrzés nélküli, kifejezetten polgári célokra tervezett világméretű műholdas helymeghatározó rendszer jöjjön létre.

A GSA sokkal pontosabb

Az elhangzottak szerint a Galileo rendszer már 2014 végén például jelentősen javítja a helymeghatározó GPS-jelzések minőségét, és segítséget fog tudni nyújtani a különféle nyomozásokban, illetve mentőakciókban. Az összesen 30 tervezett műhold közül 2014 végén már legalább 18-nak a meghatározott Föld-körüli pályán kellene lennie. Jelenleg a rendszernek csak két műholdja van, október első felében pedig további kettőt bocsátanak fel.

Tajani azt állította, hogy az európai globális navigációs rendszer gazdasági hozadéka az EU számára 2017-ig legalább 90 milliárd euró lesz. A projekt eddig kilenc milliárd euróba került. A Galileo program adminisztratív központja korábban Brüsszelben volt. Az új prágai központ alkalmazottainak tervezett létszáma legalább 180 fő. Jelenleg azonban csak 25-en dolgoznak a központban. A Galileo program által létrejövő európai GSA-rendszer szakértői számítások szerint sokkal pontosabb lesz, mint az ismert amerikai GPS-rendszer. Míg a GPS-nél az eltérések olykor több tíz métert is kitehetnek, a GSA-nál ez állítólag mindössze néhány tíz centiméter lesz. A rendszer a közlekedésen kívül az egészségügy, a mezőgazdaság, a halászat, a civil védelem, illetve más területeken is használható lesz.