Megalapítása óta a WikiLeaks internetes szervezet számtalan olyan dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyek az Egyesült Államok kormányzatának (többek közt) elhallgatott törvénytelen és erkölcstelen cselekedeteit bizonyítják. Ennek következményeképp az alapító Julian Assange-t számos amerikai politikus terroristának bélyegezte, és követelték, hogy kémkedésért állítsák bíróság elé. Assange, akit Svédországban egy 2010-es nemi erőszak ügyében köröznek, jelenleg a számára diplomáciai menedékjogot biztosító Ecuador londoni nagykövetségén él.

Szimpátiatüntetés a WikiLeaks alapítója mellett Equadorban, augusztus 26-án.

Fotó: EPA, Jose Jacome

A svéd hatóságok hivatalosan semmiféle bűncselekménnyel nem vádolták meg Assange-t, csupán ki akarják hallgatni. De nem Assange az, aki a nyomozást lehetetlenné teszi. A svédek ugyanis nem hajlandóak őt Londonban kihallgatni, és nem hajlandóak kötelezettséget vállalni azért, hogy nem adják ki Washingtonnak, ha visszatérne Svédországba. A vonatkozó nemzetközi szerződések alapján a brit kormány is megakadályozhatná Assange kiadatását, e jogával azonban nem kíván élni. A szerzők szerint mindebből jól látszik, hogy a svéd és brit kormányok célja az, hogy Assange visszakerüljön Svédországba, majd kiadják az USA-nak, ahol perbe foghatják.

Stone és Moore rámutatnak, hogy az Egyesült Államoknak történő kiadatás borzasztó következményekkel járó precedenst teremtene. Assange ugyanis nem amerikai állampolgár, és tetteit nem amerikai felségterületen követte el. Amennyiben az USA ilyen körülmények közt bíróság elé állíthat egy újságírót, akkor ugyanígy Oroszország, Kína, vagy a világ bármely más állama saját törvényei alapján követelheti külföldi újságírók kiadatását. Ha ilyesmi lehetséges volna, az nemzetközi szinten szüntetné meg a szólás és a sajtó szabadságát.

Michael Moore (1954) amerikai filmrendező, dokumentarista, író, aktivista. Műveiben többek közt a globalizációt, a nagyvállalatokat, a fegyvertartást, valamint Bill Clinton és George W. Bush elnököket kritizálja. Kóla, puska, sültkrumpli című filmjéért 2003-ban megnyerte a legjobb dokumentumfilmért járó Oscar-díjat.

Oliver Stone (1946) amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Filmjeiben gyakran foglalkozik politikai és kulturális problémákkal. Három Oscar-díjat nyert a következő filmekért: Éjféli expressz (1978), A szakasz (1986), Született július 4-én (1989).