Brutális szociális megszorításokról adott hírt a kormány-közeli Magyar Nemzet hétfőn azzal a magyarázattal, hogy „ezt követeli az IMF" a magyar kormánytól a megállapodás fejében. Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookos blogjában nyilvánossá tett videó-beszédében tudatta: ilyen áron nem kell Magyarországnak az IMF-hitel. Az állítólagos követeléseket tartalmazó levelet azonban nem tette közzé. "Jelentős pontatlanságokat" tartalmaznak a sajtóban megjelent információk arról, hogy milyen ajánlásai vannak a nemzetközi hitelezőknek a magyar hatóságok számára - tudatta Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodavezetője az MTI-nek a Magyar Nemzetben megjelent kölcsönfeltételekről szóló kérdésére válaszolva pénteken, megerősítve ezzel a korábban kiszivárgott információt. Az állítólagos IMF-követelésekről tehát kiderült, hogy kamulista, amelyet Orbán Viktor arra használ, hogy a hazai lakosság szociális feszültségét az Nemzetközi Valutaalap ellen fordítsa.
 |
| Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió stúdiójában. |
| Fotó: MTI |
Az Európai Központi Bank terve a kötvényvásárlásról
A nemzetközi pénzpiacok egész héten az EKB csütörtöki bejelentésére vártak, nem hiába: Mario Draghi, az EKB elnöke kinyilvánította, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlási akciókkal, mennyiségi korlát nélkül, a legfeljebb hároméves futamidejű euróövezeti államkötvények másodlagos piaci vásárlásával kívánja enyhíteni az eurózóna egyes országaira nehezedő piaci nyomást. A pénzintézet kormányzótanácsa csütörtökön fogadta el a sokak által régóta várt államkötvény-vásárlási programot. A döntés nyomán legalábbis átmenetileg elhárulhat az euróra és az eurózónára leselkedő végveszély. A piacok élénküléssel, a tőzsdeindexek emelkedéssel reagáltak a lépésre. Ezt követően Európa a német Alkotmánybíróság szeptember 12-ikére döntésére vár, amelyen eldől: összeegyeztethető-e a német alaptörvénnyel az Európai Stabilitási Mechanizmus, avagy a taláros testület megakasztja a folyamatot.
Elbaltázott diplomácia
A Magyarország által átadott azeri baltás gyilkos kegyelemben részesítése és hőssé avatása hazájában elmérgesítette az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi Karabah miatt feszülő régi viszályt, és már-már háborúval fenyegető konfliktus kirobbanásához vezetett. A Magyarországnak tetemes nemzetközi presztízsveszteséget okozó döntéssel kapcsolatban egész héten azt találgatta a hazai és nemzetközi sajtó, hogy mi volt az a „tál lencse", amellyel Azerbajdzsán az Orbán-kormányt kifizeti. Miután hétfőn este az azerbajdzsáni Állami Olajalap szűkszavú közleményben jelezte, hogy nem tervezi magyar államkötvény vásárlását és más pénzügyi eszközökbe sem fontolgatnak beruházást Magyarországon, a hazai és nemzetközi média a magyar diplomácia ostobaságáról cikkezett, majd egy feltételezett háttéralkuról, Közgép-bizniszről folyt a találgatás. „Az azeri-örmény ügyben a vita nem rólunk szól, mi ebben nem vagyunk érintettek, ez nem a mi konfliktusunk" - a várt magyarázat helyett így reagált a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában a baltás gyilkos kiadatására Orbán Viktor. Ezzel szemben azonban egyre inkább úgy tűnik, a nemzetközi diplomácia és közvélemény másképpen gondolja. Pénteken a francia és az észt fővárosban tiltakoztak, és Libanonban tüntetések voltak az ellen, hogy Safarovot Azerbajdzsánban szabadon engedték és nemzeti hősként ünneplik.