A munkahelyvédelmi akcióterv 1,5 millió munkahely megvédését és több százezer új munkahely létesítését eredményezheti - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden az előterjesztés  országgyűlési vitájában. A miniszter szerint az akcióterv után, a sikeres közmunkaprogramok tudatában, kitűzhetik Magyarország elé a teljes foglalkoztatás célját, az ehhez vezető úton az első lépések megvannak. Matolcsy György rámutatott: amikor a kormányfő arról beszél, hogy 5-5,5 millió munkahelyet teremthet a magyar gazdaság 2020-ig, akkor ez a teljes foglalkoztatást jelenti. Azaz a ma 459 ezer regisztrált munkanélküli közül a következő 2-5 évben mindenki számára vagy üzleti, piaci munkahelyet ajánlanak a vállalkozók, vagy az állam nyújt közmunkaprogramokat, de "mindenkinek munkát ajánl, segély és tétlenség helyett".

Drasztikus változások kellenének

Valószínűleg nem tartható Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter teljes foglalkoztatottságra irányuló terve - vélik a Figyelő Online-nak nyilatkozó munkapiaci szakértők. Ahhoz ugyanis, hogy ez a cél teljesíthető legyen, a hátralévő nyolc évben drasztikusan növekednie kellene a beruházási kedvnek, rendkívül erős tőkebeáramlásra, valamint kedvező nemzetközi környezetre lenne szükség - mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. Kutatásvezetője.

A mostani adatok azonban éppen ellenkező irányba mutatnak. A KSH korábbi adatai szerint például 5,9 százalékkal csökkent idei második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest, míg az előző negyedévhez viszonyítva 2,2 százalékos mínuszt mutattak ki.

Hasonlóan rosszul alakul a nemzetközi környezet is: Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke szerint a gazdasági mutatók gyenge gazdasági aktivitásra utalnak az év hátralévő részében. A költségvetési hiánycsökkentési erőfeszítések és a magas munkanélküliség hátráltatja a gazdasági növekedést, csakúgy, mint a világgazdasági növekedés lassulása. Az EKB emiatt lefelé módosította GDP-előrejelzését: 2012-ben a GDP 0,6 százalék és 0,2 százalék közötti csökkenését várja, 2013-ban pedig 0,4 százalék csökkenés és 1,4 százalék növekedés közöttit. Ennek megfelelően még jövőre sem várható látványos növekedés.

Adler Judit szerint 2013-ban csak abban az esetben nőhet a munkahelyek száma, ha sikerül felgyorsítani az uniós pénzek kifizetését, miután külföldi tőkére szerinte a jogbizonytalanság miatt nem lehet számítani.
A kormány korábbi nyilatkozatai szerint a munkavédelmi akcióterv 300 milliárdos költségét jórészt a jegybankra kirótt tranzakciós illetékből fedezték volna, azonban a nemzetgazdasági miniszter legutóbb már azt nyilatkozta, hogy „valószínűleg" nem lehet kivetni a tranzakciós adót az MNB-re, mivel azt a Magyar Nemzeti Bank mellett az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és az IMF is ellenzi. Az így keletkezett 116 milliárdos lyukat a minisztérium az adóbeszedés hatékonyságának javulásával, a bankokra kivetett tranzakciós adóval, valamint egy novemberi IMF-megállapodás következményeként várható kamat és hozamcsökkenéssel tömné be. Adler Judit ugyanakkor úgy látja, hogy ebben a képletben nagyon sok a bizonytalan tényező. Korábban például a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád is kételkedett az adóbeszedés hatékonyságának növelésében, márpedig ettől a kormány 150 milliárdos pluszt vár.

A következő hónapokban biztosan nem lesz több munkahely

A kutatásból kiderül, hogy a magyar munkáltatók foglalkoztatási szándéka vegyes: 7 százalékuk a személyzeti állomány növekedésére számít, 7 százalékuk ugyanakkor elbocsátást tervez, míg 82 százalék semmiféle változtatásra nem készül. Az előző negyedévhez viszonyítva jelentősen, 6 százalékponttal csökkent azoknak a munkaadóknak az aránya, amelyek elbocsátást terveznek, ugyanakkor a munkaerő-felvételi kedv nem javult.A Manpower kutatásába bevont 42 ország és terület közül 31-ből a munkaadók, különböző mértékben, de pozitív munkaerő-piaci várakozásokról számoltak be. 22 országban a kilátások javultak, illetve stabilizálódtak az előző negyedévhez képest. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva azonban 26 országban érezhető gyengülés.

Az elbocsátást és felvételt tervezők különbségéből számított, 2012 utolsó negyedévére vonatkozó Manpower Munkerő-piaci Mutató 0 százalékon áll, vagyis ugyanannyi munkaadó tervez elbocsátást, mint amennyi munkaerő felvételt. Az előző negyedévhez képest a mutató 2 százalékponttal javult, az egy évvel korábban mérthez képest viszont 1 százalékponttal csökkent. Ezzel együtt az idén ez az első olyan felmérés, amikor a munkáltatók várakozásai nem a negatív tartományban vannak. A megkérdezettek többsége egyelőre nem számol azzal, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv jelentősen bővítené a munkahelyek számát - fogalmazott Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között fontos eredmény az is, hogy további elbocsátásokat már nem terveznek.

Kiss Judit a teljes foglalkoztatottsággal kapcsolatban megjegyezte, hogy törekedni kell rá, ugyanakkor a kapitalista rendszerekben valamiféle egészséges egyensúlyra kell törekedni a munkanélküliséggel kapcsolatban. A válság előtti időszakban is voltak munkanélküliek, azonban az akkori 2-6 százalékos munkanélküliségi szint felkúszott 10 százalék fölé. Az már eredmény lenne, ha újra a válság előtti munkanélküliségi adatok lennének a jellemzőek, bár a nemzetközi elemzések szerint előre láthatóan tartósan a jelenlegi szinten marad az állástalanság - fogalmazott Kiss Judit.