Sir Mervyn King, az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankjának jelenlegi kormányzója jövő júniusban távozik tisztségéből. George Osborne brit pénzügyminiszter a londoni parlamentben kedden bejelentette, hogy az állásra a kormány "igazságos és nyitott" eljárás keretében, hirdetés útján keres jelentkezőket. A hirdetés a The Economist című brit gazdasági-politikai folyóirat pénteken utcára kerülő kiadásában jelenik meg. Osborne előzetes ismertetése szerint a Bank of England kormányzói tisztségére csak olyanok jelentkezhetnek, akik már dolgoztak jegybankban vagy "hasonló intézményekben", vagy legmagasabb szintű vezetői állást töltöttek be nagy kereskedelmi bankoknál illetve más pénzügyi intézményeknél.

Az 1694-ben alapított Bank of England történetében most először fordul elő, hogy álláshirdetéssel keresnek kormányzót a központi bank élére. Az új jegybanki vezető 2013. július 1-jén foglalhatja el hivatalát, és kinevezése - az eddigi, kétszer négyéves időszakoktól eltérően - egyetlen nyolcéves időtartamra szól. A Bank of England következő kormányzójának komoly reformokat kell majd végigvinnie, a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció ugyanis nem sokkal 2010-es választási győzelme után teljes körű bankfelügyeleti reformterveket jelentett be.

E tervek alapján a bankszektor felügyeletét ellátó Pénzügyi Szolgáltatási Hatóság (FSA) jelenlegi formájában megszűnik, és a helyébe lépő új szabályozó szervezet a Bank of England részlegeként működik majd. A Bank of England több tekintetben félfüggetlen intézmény. Elsődleges mandátuma az árstabilitás biztosítása, de a követendő inflációs célt a kormány írja elő számára; a jelenlegi cél 2 százalék éves összevetésben.A brit jegybanktörvény értelmében ha egy adott hónapban az éves infláció 1 százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben eltér a célszinttől bármelyik irányban, a Bank of England kormányzója hivatalos levélben köteles tájékoztatást adni a pénzügyminiszternek az eltérés okairól. A brit jegybankot alig másfél évtizede ruházták fel a kamatdöntés jogával. Az akkori munkáspárti kormány 1997-ben adta át ezt a jogkört a Bank of Englandnek, addig a mindenkori pénzügyminiszter határozta meg a jegybanki alapkamatot.