Soros György: Az unió felbomlásához vezet Németország válságkezelő politikája

2012-09-12 10:20
Soros György szerint Berlin jelenlegi válságkezelési politikája kétsebességes Európát teremt, így hozzájárul az euró megszűnéséhez és az EU felbomlásához. Németország okosabban tenné, ha vállalná a vezető szerepet egy valódi politikai és gazdasági unió létrehozásában, vagy ha nem, akkor kilépne az eurózónából - áll a Project Syndicate-en szeptember 8-án megjelent elemzésben.

 

Az euróválság kialakulását követően a bankok magánhitelezését az állami hitelezés váltotta fel. Mivel a tagállamok lemondtak pénzkibocsátási jogukról az Európai Központi Bank (EKB) javára, kitették magukat a csőd veszélyének, így helyzetük jelenleg a devizában eladósodott harmadik világbeli országokéhoz hasonlít.




Az Unió fokozatosan kétsebességessé válik. Az adósok számára a feltételeket a hitelezők diktálják, közülük is főként Németország. Soros úgy véli, Berlin alapvetően három súlyos hibát követ el. Egyrészt egy idejétmúlt gazdasági doktrína alapján csak az infláció jelentette veszélyt hajlandó elismerni, pedig napjainkban a defláció az igazi fenyegetés. Másrészt megszorításokat követel az adósállamoktól, ami könnyen negatív hatást válthat ki, mivel a GDP csökkenésével a GDP-arányos államadósság nő. Németország legnagyobb vétke azonban, hogy nem hajlandó nagyobb felelősséget vállalni, ezért a válság megoldásának minden lehetőségét elmulasztja. Mindig épp csak annyit tesz, amennyi elég az eurózóna felbomlásának megakadályozásához.

Ez a politika a kétsebességes Európa kialakulásához és a megosztottság konzerválásához vezet. A források a centrumba áramlanak, míg a periféria válságban marad, ami tovább növeli az elégedetlenséget. Ez a forgatókönyv az euró, a közös piac és az Európai Unió megszűnéséhez vezet, figyelmeztet Soros György. Hogy ezt a katasztrofális végkifejletet elkerülhessük, Berlinnek vagy vezető szerepet kell vállalnia egy valódi, tehermegosztásra épülő politikai és gazdasági unió létrehozásában, avagy ki kell lépnie az euróövezetből.

Németország kilépését követően a közös valuta leértékelődne, amivel a meglévő adósságállomány is drasztikusan csökkenne, így az adósok visszanyerhetnék versenyképességüket. Az EKB az irányításuk alá kerülne, megszűnne a csődveszély, és olcsóbban tudnák finanszírozni államadósságukat. A hitelező államok természetesen veszteségeket lennének kénytelenek elkönyvelni az euró leértékelődésének arányában, éppen ezért érdekükben állna kordában tartani annak devalválódását. A kezdeti kilengések után mindez egy olyan nemzetközi pénzrendszer létrehozását jelentené, amelyben a hitelezők és az adósok osztoznak a stabilitás megőrzésének felelősségében.

Ugyanezt az eredményt Németország kisebb áldozattal is elérheti, ha vállalja, hogy jóindulatú hegemónként gondoskodik az unióról. Az ehhez szükséges lépések közül Soros György az európai bankunió és az Adósságcsökkentő Alap létrehozását emeli ki, hogy egyenlő feltételeket biztosítson adós- és hitelező államoknak. Javaslata szerint ezek mellett minden államadósságot eurókötvényekbe kellene konvertálni és Európának el kell érnie a nominális GDP 5 százalékos növekedését.

Soros György (1930) magyar származású amerikai befektető, közgazdász, filozófus, milliárdos. A gazdasági világválság bekövetkezését már 1987-ben megjósolta A pénz alkímiája című könyvében.