BÜDZSÉ NÉLKÜL
A legfőbb gondot az jelenti, hogy a széttagolt tulajdonosi szerkezet nehezíti az egységes irányítást (lásd a keretes írást). Közigazgatásilag ugyan a sziget a XIII. kerülethez tartozik, de mint lapunknak az önkormányzat illetékesei elmondták, a Margitsziget mint kiemelt zöldterület a főváros tulajdona, ezért utóbbi az üzemeltetője. A XIII. kerület nem is költ a fenntartására. Az itt keletkezett bevételeket sem forgatják vissza, azok elvesznek a főváros nagy költségvetési kalapjában.
A ráfordított összeg éveken át 250 millió forint körül mozgott; ez az elmúlt időszakban ugyan 295 millióra emelkedett, ám még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a jelenleginél impozánsabb állapotba hozzák, s minden szükséges beruházást, felújítást időben elvégezzenek. Egy négy évvel ezelőtt készült fejlesztési koncepció szerint a Margitsziget méltó karbantartásához, üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez körülbelül évi 690 millió forintra lenne szükség. A Margitszigetre a legtöbbet a Fővárosi Kertészeti Zrt.-n (Főkert) keresztül költ a Fővárosi Közgyűlés, emellett évente külön fejlesztési összegeket is megszavaz, az idén például 500 millió forintot, amelyet a szökőkút és a Rózsák kertjének felújítására fordítanak. A többi tulajdonos, például az egyes minisztériumok és a magyar állam évek óta hozzá sem nyúl a szigeten lévő objektumaihoz, kihasználatlanul várja jobb sorsát például az Európa Ház vagy a pesti oldal felől gazzal benőtt teniszpálya.
A szigetnek nincs külön büdzséje. A főváros illetékes főosztályaitól tudható, hogy például parkolási díjból évente 107 millió forint érkezik be, behajtási engedélyekből 20 millió, közterület-használati díjból 37 millió, ám a szállodák iparűzési adójából közvetlenül már egy fillér sem. A 96,5 hektáros parkra gépszerelőkkel együtt mindössze 30 szakember jut.
 |
JÓ PÉLDÁK
Szerencsés volt, hogy korlátozták a nagy rendezvények számát, a korábbi 10-15-ről évente háromra, mert az intenzív használat nem tett jót a környezetnek. Visszafogták a közterület-használati engedélyek számát is. Régi gond a kisállatkert, amelynek évi 40 milliós fenntartási költségeit a Fővárosi Állat- és Növénykert nem tudja kigazdálkodni. „Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a Margitszigetnek lenne külön menedzsmentje, amely kampányt szervezne a kisállatkert támogatására, de szponzorációkból a sziget más objektumait is biztonságosabban lehetne működtetni” – mondja Somfai Ágnes, az LMP képviselője. Hozzáteszi: ősszel, amikor a közgyűlés tárgyal a Margitsziget szabályozási tervéről, benyújtanak egy erre vonatkozó javaslatot.
Az mindenesetre biztató, hogy a jó kezdeményezések azért megvalósulnak. Ilyen például Svédország budapesti nagykövetségének projektje. A nagykövet, Karin Olofsdotter által képviselt, a Green Sweden 2011 programba illeszkedő ökojátszótér a sziget északi csücskében készült el. A tavaly átadott játszótér a felnőtteknek is kínál szórakozást, sőt, olvasnivalót is: számos kis táblácskát helyeztek el; ezek ökologikus gondolatokat népszerűsítenek, leírják az egyes anyagok keletkezését, eredetét, történetét, lebomlási folyamatát. A projekthez a svéd érdekeltségű cégek 10 millió forint támogatással járultak hozzá, a főváros 22 millióval.
Imagine
A három és fél margitszigetnyi Central Parkot a Manhattan-félsziget gránitjára telepítették: a mesterséges park 8 tava, 36 hídja, 55 szobra és emlékműve, két tucat játszótere, 30 teniszpályája, 3 színháza, 9000 padja, 26 000 fája és négymillió bokra-virága naponta százezer New York-inak és odalátogató vendégnek nyújt felüdülést a betonrengetegben. S a világ minden mozinézője otthonosan érezné magát benne, hiszen 1908 óta több mint kétszáz játékfilmet és számtalan tévésorozatot forgattak a parkban. Karbantartását 1988 óta egy jótékonysági célokkal létrejött gondnokság végzi a városi önkormányzattal kötött szerződés alapján. A szervezetnek 250 állandó alkalmazottja van, munkáját 3000 önkéntes segíti évi 30 ezer munkaórával. A 42 millió dolláros (mintegy 9 milliárd forintos) évi költségvetés háromnegyed részét is ez a magánszervezet biztosítja rendszeres pénzgyűjtési akciókból, koncessziós bevételből és beruházási jövedelemből. Csak a többi kerül ki a városi költségvetésből: az önkormányzat gondoskodik az utak és gyalogutak állapotáról, valamint a közvilágításról és a biztonságról. A parknak saját rendőrállomása van, és a kevésbé fényes múlt, valamint a városi legendák ellenére New York egyik legbiztonságosabb területének számít. Nem volt mindig így. A hetvenes évek gazdasági válsága miatt a park állománya pusztulásnak indult. Elszánt közéleti személyiségek és üzletemberek összefogása kellett ahhoz, hogy minden tavasszal újra kizöldüljön a fű és rendszeresen elhordják a napi 6 tonna szemetet. A gondnokság 1980-ban azzal a céllal alakult meg, hogy újra élvezhetővé tegye a parkot. Azóta mintegy 350 millió dollárt gyűjtött össze és fordított erre a célra. Ma már milliók érzik magukénak a Central Parkot. Ehhez „csak” az kellett, legyen, aki elképzelje, megálmodja, hogy állami költségvetéstől függetlenül, összefogással és közgondoskodással is fenntartható egy csodálatos városi oázis.
PURGER TIBOR, NEW YORKTucatnyi tulajdonos
A Margitsziget mint kiemelt közpark a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, s a fővárosi cégeken, köztük a Főkert Zrt.-n és a Fővárosi Csatornázási Műveken keresztül gondoskodik a karbantartásáról. A sziget arculatát tehát döntően az határozza meg, hogy a közgyűlés mennyi pénzt szavaz meg a gondozására, fejlesztésére. A főváros tulajdonában áll egyebek között a víztorony, a szabadtéri színpad és a kisállatkert, a többi objektum pedig vagy egy tucat különböző tulajdonos kezében van. Így például a magyar államé a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és az Európa Ház, a Termál Hotel Margitsziget a Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Nyrt.-é, a Palatinus strandfürdő a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tulajdonában áll, míg az ifjúsági tábor a XIII. kerületi önkormányzaté.