Fotonforrás
■ Nemcsak gyorsabbak lehetnek a jövő kvantummechanikai jelenségeket használó számítógépei, hanem ma még megoldhatatlannak tűnő matematikai problémák kiszámítására is képessé válhatnak. Az atomoknál is kisebb részecskéknek különleges fizikai tulajdonságaik vannak, és ennek köszönhetően bizonyos egyenletek exponenciálisan gyorsabban számíthatók a használatukkal. A kvantum-számítástechnikai eszközök tényleges előállítása a jövő zenéje, a megvalósítás még számos akadályba ütközik. A Massachusetts Institute of Technology és a Harvard Egyetem kutatói azonban egy jelentős gátat most feloldottak. Sikerült lézerfényt egyedülálló fotonok, azaz a fényt alkotó parányi részecskék sorozatává alakítaniuk. Ez azért fontos, mert a megoldás segítségével úgynevezett kvantumkapukat és -kapcsolókat lehetne készíteni, ahol egy-egy foton a másik irányát befolyásolni tudná. Mivel a fotonok nem szeretnek egymással kapcsolatba lépni, az eredményhez trükköket kellett bevetni. A kutatók képesek voltak arra, hogy 40 mikrokelvinre, vagyis az abszolút zéró hőmérséklet közelébe hűtött rubídiumatomokat lézersugár segítségével egyesével változtassanak át fotonokká. Az eredmény jelentősége abban rejlik, hogy gyors és megbízható fotonforrást tudtak előállítani.




Szélerőmű fából
■ Visszatér a szélmalmoknál már jól bevált építőanyagokhoz a német TimberTower cég. Az acél helyett a környezetbarát fa felhasználása azonban sok kihívással jár. Az akár százméteres tornyokra többtonnás generátort és lapátokat szerelnek, amelyeknek a nagy széllökéseket is el kell viselniük. Ehhez a mérnökök egyrészt egy speciális üreges testet terveztek, ahol a gerendák veszik fel a fő terheket. Gyakorlatilag bárhol felépíthetők a tornyok, mert szabványos, 40 lábas konténerekben szállítható darabokból lehet összeszerelni azokat. A hannoveri cég szerint akár 200 méter magas is lehet a faszerkezet. Már több szélkerekük is üzemel, legutóbb Marienwerder településen helyeztek üzembe egy száz méter magas, száz tonna súlyú, 1,5 MW teljesítményű, nagyjából ezer háztartásnak elegendő energiát termelő modellt.




Bolyhos fehérjék
■ A Cambridge-i Egyetemről hazatérve a Debreceni Egyetemen folytatja kutatásait Fuxreiter Mónika. Fehérjék vizsgálatával foglalkozik, mely makromolekulák a génjeinkben tárolt információ alapján jönnek létre, és a szervezetünkben lejátszódó kémiai reakciók katalizálásáért felelősek. Sokszor előfordul viszont, hogy a fehérjék előállításakor hiba keletkezik, ennek egyik különleges területét sikerült elsőként megfigyelnie a magyar kutatónak. Vannak ugyanis olyan molekulák, amelyek tervezetten rendezetlenek, ezeket nevezték el bolyhosnak. Ez a tulajdonság például a jelátvitelben nélkülözhetetlen. De meg kell különböztetni a természetesen több formában létrejövő fehérjéket a kóros elváltozás miatt mutálódóktól, ezek ugyanis számos betegség, például a rák okozói lehetnek. Ezeknek a módosulásoknak a kialakulását és evolúciós fejlődését figyelik meg most Fuxreiter Mónika részvételével a magyar kutatók. Ez alapján megállapítható, hogy melyek azok, amelyek veszélyesek lehetnek, és csírájában el kell fojtani őket. Ezekhez hatóanyagokat keresve számos betegség, mint például a Parkinson-kór vagy a rák is megelőzhető lehetne.