30 klub licencjoggal
Az 1946-ban létrehozott NBA (National Basketball Association) épp olyan franchise-rendszerben működik, mint például a Burger King. Jelenleg 30 klub birtokol licencjogot, ők alkotják az észak-amerikai profi liga mezőnyét. A bajnokság az alapszakasszal kezdődik, majd innen a legjobb 16 együttes jut az úgynevezett playoffba, vagyis az egyenes kieséses fordulókba, végül a legtovább állva maradt két csapat vívja a döntőt. Ahogyan az amerikai professzionális sportágakon belül mindennek jól meghatározható ára van, így azt is tudjuk, hogy egy NBA-franchise átlagos értéke ma 350 millió dollár körül mozog. Ne feledjük, 30 NBA-együttesről van szó, amelyek összértéke így eléri a 10 milliárd dollárt.
A jegybevételek nagyságát jól érzékelteti, hogy az átlagos jegyár 50 dollár, az egyes mérkőzéseket pedig átlagosan 20 ezer néző előtt játsszák. Ez önmagában és mérkőzésenként 1 millió dolláros jegybevételt jelent a rendezőnek (egy csapat 40 hazai meccsével kell ezt beszorozni). Ám a mérkőzések után a nézőket a szurkolói zónákba terelik, ahol órákat lehet még eltölteni, együtt lehet bulizni a pompomlányokkal, olykor a játékosok is kisétálnak ide, és nem egy mez s nem egy korsó sör fogy. Az ajándéktárgyak eladásából ország- és világszerte legalább 3-4 milliárd dollár folyik be az NBA közös kasszájába. További forrás, hogy a 2002/03-as szezontól kezdve hat éven át az ABC/ESPN páros közvetíthette a mérkőzéseket, 4,6 mil- liárd dollárért cserébe.
Fizetési sapka és padló
Az NBA gazdasági viszonyait a CBA (Collective Bargaining Agreement), vagyis a kollektív pénzügyi szerződés szabályozza. Ennek legfőbb feladata az úgynevezett fizetési sapka és padló meghatározása, valamint az anyagi túlkapásokat ellenőrző program. Évről évre előre eldöntik, hogy az egyesületek egy évben összesen mekkora összeget fordíthatnak a játékosok javadalmazására. A fizetési sapka azt írja elő, mekkora lehet a maximális bérkifizetés. Ez a 2012/13-as évadra 58 044 000 dollár/év/klub. A precízen meghatározott kivételek miatt elvileg ez a sapka 70 307 000 dollárig emelkedhet. Az ezt meghaladó bérmozgást azonban már luxusadóval sújtják, amelynek mértéke 100 százalék: minden egyes e fölött kifizetett 1 dollár után 1 dollárt be kell fizetni az NBA kasszájába is.
Ugyanakkor a CBA előírja a kluboknak a fizetési padlót is, amely a sapka 85 százaléka. Ennek megfelelően a 2012/13-as szezonban elvileg egyetlen egyesület sem fizethet a játékosainak összességében kevesebbet, mint 49 337 000 dollár, ha egy klub ennél csekélyebb összeget juttatna, a kosarasoknak jogukban áll sztrájkba lépni (bizonyos kivételek itt is lehetnek). Ez a szabályozás rendkívül hatékonyan védi a ligát attól, hogy a tehetősebb egyesületek gigászi fizetésekkel magukhoz csábítsák a legjobb játékosokat (lásd: európai klubfutball).
A csapatok kiemelkedő játékosai jelenleg garantáltan 13-20 millió dollárt vihetnek haza, a kezdőhatos további tagjai, valamint az első számú kiegészítő emberek 3-7 millió dollárt keresnek, és csaknem minden együttesben akad 3-4 újonc, illetve be-beugró ember. Az ő éves keresetük jellemzően 400 ezer és 700 ezer dollár között mozog. A Figyelő értesülései szerint e körüli fizetség járt annak idején Dávid Kornélnak is.
Bár előfordul tíznapos szerződés is, a legjobbak általában több évre kötelezik el magukat. Dwight Howard például ebben a szezonban egy újabb, ezúttal öt évre szóló szerződést készül megkötni a Lakersszel, 117,9 millió dolláros keretösszeggel, amelyet egyre emelkedő részletekben kapna meg a játékos a „minél többet töltesz el nálunk, annál inkább megbecsülünk” elv alapján. Tegyük hozzá, egy olyan ligáról van szó, amelyben annak ellenére sem késnek egyetlen napot sem a kifizetések, hogy a kosarasok átlagbére 5,8 millió dollár!
 |
Az NBA belső ellenőrzése rendkívül szigorú. Elviekben természetesen előfordulhat, hogy egy játékos a hivatalos pénzeken felül is kap juttatásokat, ám az ilyen zsebszerződések ellen vasszigorral lépnek fel. A vétkező klubot akár több millió dollárra is megbüntethetik, míg a kosarasra eltiltás, az esetleges büntetőfeljelentés esetén akár még börtön is várhat. Egyértelmű: nem éri meg. Semmi nem tiltja azonban, hogy a játékosok egyéni reklámszerződéseket kössenek. Őrült pénzekhez juthatnak így a sztárok. Cobe Bryant például a Lakerstől kapott 27,8 millió dolláron túl évente csekély 50 milliót kasszíroz az egyéb szerződései révén.
„Ugyanakkor nem veszik emberszámba azt a játékost, aki nem jótékonykodik – hívja fel lapunk figyelmét az ellenpólusra Török Péter, a Sport tévé szakkommentátora. – Akad, aki templomot építtet a szülővárosában, mások kórházakat, iskolákat létesítenek, szociális segélyekhez juttatnak szegény családokat, emellett a nevüket adják az egész országot vagy akár az egész világot érintő jótékonysági akciókhoz.”
Draft a lelke mindennek
Az NBA-ben minden az esélyegyenlőségről szól, mert csak így biztosítható a változatosság, valamint hogy ne legyenek előre lefutott szezonok. Az új játékosok többsége az idényt megelőző drafton kerül az egyesületekhez. Ezen a játékosvásáron az egyetemi bajnokság legjobbjait, illetve az ide jelentkező külföldi kosarasokat lehet draftolni, mégpedig oly módon, hogy először azok a klubok választhatnak, amelyek az előző idényben nem jutottak be a rájátszásba. Olyan ez, mintha az európai futballpiacon először a Bajnokok Ligája selejtezőjében elvérzett egyesületek szerződtethetnék a legértékesebb szabadon igazolható játékosokat. Ilyen alapon – álmodjunk merészet – annak idején akár a Debrecen is lecsaphatott volna a korábbi aranylabdás Samuel Eto’ora.Greg Somogyi
A magyaros Gergely helyett az angolos Greg néven szerepel az NBA nyilvántartásában a 23 éves Somogyi, aki bár középiskolásként a Zuglói Sasoknál és a Budapesti Honvédnál kezdte a pályafutását, ám ezt követően a kaliforniai UC Santa Barbara növendékeként játszott a világ legerősebb amatőr pontvadászatában, az egyetemi bajnokságban, hol több, hol kevesebb sikerrel. Miután az idei drafton nem került a kiválasztottak közé, jelentkezett a Lakershez, és a Nyári Liga mérkőzésein – a szerződésben hasonló módon reménykedők között – átlagosan 7,2 percet játszott, 1,2 pontot dobott és 1,6 lepattanót szerzett. Nem túl fényes szereplés, valamit mégiscsak megláthatott benne a stáb, hiszen, amint az a legújabban közzétett NBA-statisztikákból kiderül, Somogyi immár tagja a Los Angeles Lakers szűkített keretének is. „A magas emberektől elsősorban azt várják, hogy a saját palánkjuk alatt igyekezzenek megakadályozni a betöréseket, vagy védekező lepattanót szerezzenek” – mondja a Figyelőnek Fazekas Zoltán, a Nemzeti Sport szakírója. Egy biztos: bár az NBA-ben akad néhány sudár játékos, a Lakersben Greg Somogyi a legmagasabb. Persze pusztán ezért még senkit sem szerződtettek a világ legerősebb kosárlabda-bajnokságába.