 |
Szintén ma tett hivatalosan javaslatot az Európai Bizottság arra vonatkozóan, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) az eurózóna teljes területére kiterjedő bankfelügyelői hatáskört kapjon. Az új egységes mechanizmus értelmében az EKB viselné a végső felelősséget az euróövezeti bankok pénzügyi stabilitását érintő külön felügyeleti feladatokért. Az Európai Bizottság felkérte az uniós tagállamokat képviselő Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy az év végére fogadja el a most javasolt rendeleteket, valamint az integrált bankunió másik három alkotóelemét - a tőkekövetelményekre vonatkozó egységes szabályrendszert, a harmonizált betétbiztosítási rendszert, valamint az egységes európai helyreállítási és szanálási keretrendszert.
Mindez azt jelenti, hogy kialakulóban vannak azok , immáron valóban páneurópai pénzügyi intézmények és a kötvénypiac, amelyek újraárazzák majd a tagországok adósságkockázatát, mondta el a Figyelő Online kérdésére Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Az ESM valójában már kvázi-bankként fog működni, ha a bajba jutott országok, mint Spanyolország és Olaszország kérik, a másodpiacon az Európai Központi Bank új, kitágult mandátuma alapján nagyban vásárolhatja az államkötvényeket, ezzel lenyomva hozamokat.
A szakértő a Figyelő Online kérdésére kifejtette: lényeges körülmény, hogy a kötvényvásárlásnál nincsen árfolyamküszöb, minden ott dől el, hogy a hozamküszöböket az EKB menedzsmentje hogyan árazza be. Minden az előszűrés során dől majd el, amikor az EKB a következő évre vonatkozó fedezetszámításokat kér majd a kötvényei megvásárlását kérő országtól, nyomatékosította Magas István. „Ezzel még nem fog beteljesedni az a nagy várakozás, miszerint a stabilitási rendszer minden értelemben enyhíti az érintett országok szuverén adósságállományában kialakult nyomást. Ahhoz nagyobb átrendeződés kell" - véli a szakértő, aki szerint távlatosan fontos lépés a mai döntés a federális Európa felé. A fiskális unióban a most kirajzolódó német szerepvállalás megnyugtatóan szilárd.
Az EKB bankfelügyeleti joga azt is jelenti, hogy betétbiztosítási alapnak nevezhető saját forrással fog rendelkezni, amelyet minden európai bankbetétes fizet, a biztosítás összege beépül az európai banki kamatokba. A kockázatot általában a fogyasztók, kisebb részben a pénzintézetek viselik majd. „Ki kell számítani az átlagkockázat nagyságát" - magyarázza a folyamatot Magas István - „amely mindenkit biztosít arról, aki az eurózóna bármely bankjában elhelyezi a pénzét, hogy az adott ország gazdasági problémái ellenére a betétét visszakapja." A különböző országokban elhelyezett bankbetétek így egyformán biztonságban lesznek, ami a piaci stabilitás egyik jelentős eleme lesz.
A német alkotmánybíróság mai döntésében, s egyáltalán a stabilitási programmal kapcsolatos vizsgálódásaiban nem foglalkozott azzal, hogy az ESM alkalmas-e az euróövezeti válság kezelésére, azzal a magyarázattal, hogy „ennek megítélése a politikusok dolga". Magas István hangsúlyozta: az ESM az európai államkötvény-piac stabilitását célozza. „Az irány kirajzolódott: az eurózóna tagállamai egy szorosabb föderális szervezetet hoznak létre. Monumentális a feladat, de hogy eredményes lesz-e megoldás, ma még nehéz megjósolni" - szögezte le Magas István, aki azt is hozzátette: ma még kérdés, milyen szerepet tölt majd be ebben az új rendszerben az Európai Bizottság.
A federális törekvések mindenesetre máris felgyorsultak: Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup elnöke már egy hónap múlva, október 8-ára össze is hívná az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer kormányzó tanácsának alakuló ülését.