A nehéztüzérséget készül bevetni a Federal Reserve (Fed), az amerikai jegybank. Ben Bernanke, az intézmény kormányzója tegnap bejelentette, hogy a Fed addig vásárol kötvényeket, amíg szilárd lábakon nem áll az amerikai gazdasági növekedés. A jegybank eszközvásárlási programjának ez immár a harmadik hulláma lesz 2008 óta.

Az igazi nagy újdonság a tegnapi bejelentésben az, hogy a Fed mennyiségi limit nélkül vásárol, annyit, amennyit jónak lát. Egyelőre havi 40 milliárd dollár értékű jelzáloglevél a mennyiség. A Fed közölte azt is, hogy 2015 közepéig fenntartja a zéró-kamat politikát. Piaci eszközök vásárlására éppen azért van szükség, mert a jegybank nem tudja már tovább csökkenteni kamatait. Így ezen a módon már nem tudja olcsón pénzhez juttatni a gazdaságot. A bankóprést viszont be tudja indítani, így kötvényvásárlások révén pumpál pénzt a gazdaságba.

A tőkepiacok a bejelentésre szárnyalással reagáltak, ám a kezdeti lelkesedést követően nem sokkal a kétkedés jelei is megjelentek. A bejelentés mögött ugyanis az a feltételezés áll, hogy a Fed képes lesz kezelni a monetáris élénkítésből eredői inflációs nyomást. Az irányadó tőzsdeindexek 2007 óta nem látott szintre ugrottak fel. Az arany, a klasszikus infláció ellenes fedezet ára 6 hónapos csúcsra emelkedett. Drágult a kőolaj és az árupiaci termékek is, valamint az olcsóbb pénz hatására megnőtt a kereslet a kockázatosabb termékek iránt.

Ben Bernanke a döntés indoklásában közölte, hogy a fő cél a munkanélküliek számának csökkentése. A gazdaságélénkítési program nem mellesleg jól jöhet a demokrata Barack Obama amerikai elnöknek az amerikai elnökválasztási kampány élesedése idején. Augusztusban az amerikai munkanélküliségi ráta 8,1 százalék volt. A mutató 2009 februárja óta nem képes 8 százalék alá süllyedni.

A Fed bejelentése nyomán azonban megerősödtek az inflációs félelmek is. A világ makroelemzői ezt követően azt fogják latolgatni, hogy vajon képes lesz-e az amerikai jegybank kezelni az inflációs nyomást. Mindenesetre az amerikai kincstár inflációkövető kötvényeinek másodpiaci hozama azt mutatja, hogy az inflációs várakozások 2011 májusa óta nem látott szintre emelkedtek. Éppen ez a fókusza Obama elnök republikánus ellenzékének is. Attól tartanak, hogy nincs olyan intézmény a világon, amely képes lenne időben eltalálni azt, hogy mikor kell abbahagyni a monetáris élénkítést az infláció elszabadulása nélkül.

Persze éppen a republikánusok verték be az utolsó szögeket az amerikai gazdasági növekedés koporsójába, amikor keresztülnyomtak a törvényhozáson egy 600 milliárd dollár értékű költségvetési megszorító csomagot. Ez az idei év végén automatikusan hatályba lép, hacsak a Kongresszus nem határoz másként.
Paul Krugman, Nobel díjas közgazdász a Wall Street Jounal online kiadásában megjelenő blogjában üdvözölte, hogy a Fed végül mégis a cselekvés mellett döntött.

A nagy tekintélynek örvendő Krugman korábban így interpretálta Bernanke pár héttel ezelőtti beszédét, amelyben beharangozta a mostani monetáris élénkítést: „A dolgok nagyon rosszul állnak. A kár egyre csak halmozódik, s minél tovább folytatódik a válság, annál rosszabbak lesznek a kilátások. A Federal Reserve nagyon sokat tud tenni a gazdaság segítése érdekében. Ennek persze megvan az ára, ám ez jóval csekélyebb, mint a beavatkozás nyomán várható gazdasági haszon. Így mi a Fed-nél továbbra is kivárunk, és nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy talán egy napon majd csinálunk is valamit." Krugman ugyanakkor kétségeit is kifejezi azzal kapcsolatban, hogy az élénkítésnek nincs konkrét számokban meghatározott célja - sem egy GDP növekedési ütem, sem egy megcélzott időtávon javuló munkanélküliségi ráta.

Az európai tőzsdenyitás után a főbb részvényindexek 14 havi csúcsra emelkedtek. Az adósság válságtól sújtott kötvénypiacokon az olasz 10 éves államkötvények hozama 5 százalék alá esett. Erre március óta nem volt példa. Az európai kötvénypiacokat így már a világ két legnagyobb jegybankja, a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) egyaránt segíti. Mario Draghi, az EKB elnöke a közelmúltban jelentette be, hogy az EKB kötvényvásárlásokkal segíti az EU-tól pénzügyi segítséget kérő eurózóna tagországokat. A Commerzbank egy elemzése szerint a teljes befektetési palettán megerősödött a kockázatvállalási hajlandóság, s ez a Fed és az EKB egyidejű fellépésének tudható be. A megbízhatónak ítélt, így a német és az amerikai államkötvények iránti kereslet csökkent.

A Fed bejelentését követően a dollár négyhavi mélypontra csökkent az euróval szemben. A közös európai fizetőeszközt 1,3 dolláron jegyezték. Az arany unciánkénti ára 1777,51 dollárra, több mint fél éves csúcsra szökött fel.

A BUX nagy emelkedéssel nyitott, s a kedvező hangulat a délelőtt folyamán is megmaradni látszik. Az OTP és a Mol nagy forgalom mellett emelkednek. A forint árfolyama az euróval szemben a délelőtt során a 281-es szint körül mozgott.