Elmondta, hogy a turisztikai pályázatot még szeptemberben benyújtják, a modern, interaktív fogadóépület megépítése 2013-ban kezdődne el. A 700 négyzetméteres látogatóközpont a földtani ismeretek népszerűsítése mellett lehetővé tenné a több mint három kilométer hosszú tapolcai barlangba látogató turisták kulturált fogadását is.

Közlése szerint a nemzeti park már felvásárolta a fejlesztéshez szükséges szomszédos ingatlanokat, a fogadóépület megépítését követően a jelenlegi, évi több mint 110 ezer látogató számának növekedésére számítanak. Puskás Zoltán a tanácskozást megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy évente 300 ezren látogatnak el a Balaton északi partján elterülő különleges és védett tájakra, az igazgatóság látogatóhelyeire és tanösvényeire. Az elmúlt öt évben összesen csaknem 2 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg az 57 ezer hektáros nemzeti parkban, ezek közül a Pannon Csillagda és a tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont megépítését emelte ki.

Hozzátette: jelenleg több mint kilenc, az élőhelyek helyreállítását és védelmét célzó projektjük van folyamatban, amelyek értéke eléri a 3 milliárd forintot. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy itt alakult Magyarország első tájvédelmi körzete, a Tihanyi-félsziget, hatvan évvel ezelőtt.

A nemzeti park nemzetközi szinten is elismert: a Tihanyi-félsziget forráskúpjait 2003-ban Európai Diplomával tüntették ki, a Kis-Balaton madárvilága a Ramsari Egyezmény oltalma alatt áll. Kiemelt színvonalúnak nevezte a nemzeti park ökoturisztikai tevékenységét. Az 1997-ben megalakult Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balaton északi partján, nagyjából 1-15 kilométeres szélességű sávban húzódik, Tihanytól a Kis-Balatonig. A Veszprém, Zala és Somogy megyét érintő nemzeti park erdeiben, rétjein és lápjain páratlanul változatos növény- és állatvilág él.