A szakszervezet pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében szakmailag megalapozatlannak, provokatívnak és riadalomkeltőnek nevezte a közszféra ismételt létszámcsökkentéséről és további kétévi bérbefagyasztásáról szóló híradást.

A Magyar Hírlap - pontosan meg nem nevezett forrásból származó - értesülése szerint a jövő évre tervezett hiánycél elérése érdekében további létszám-racionalizálásra lehet számítani a közszférában. Egyfelől megszüntetik azokat a státusokat, amelyeket jelenleg sem töltenek be, másfelől több ezer fős leépítés is megvalósulhat mind az államigazgatási apparátusban, mind pedig az önkormányzatoknál - írta a Magyar Hírlap.

Az újság úgy tudja, a létszámcsökkentés elsősorban a minisztériumi háttérintézményeket érintheti komolyabban. A Magyar Hírlap számításai szerint mintegy tízezer közszolga elbocsátásával 40-45 milliárd forint spórolható meg évente.Az MKKSZ szerint viszont miután a közszolgálati dolgozók nettó átlagkeresete alig több mint 100 ezer forint, tízezer munkahely megszüntetésének árán - mindent beleszámítva - 10-15 milliárd forint költségvetési megtakarítás keletkezhet.

A szakszervezet kiemelte: "a közszolgálatban 2008 óta (tehát négy éve) a bértarifák tételei egyetlen fillérrel nem növekedtek". Az elmúlt négy évben a reálkereset több mint 25 százalékkal csökkent, elvették a 13. havi fizetést, megszüntették vagy radikálisan csökkentették a béren kívüli juttatásokat, a napi munkaidő szinte mindenhol 10-12 óra, és a túlmunkáért pedig nem jár díjazás - sorolta az MKKSZ, feltéve a kérdést: "hány bőrt lehet még lehúzni a közszolgálati munkavállalókról?"A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya a Magyar Hírlap cikkére reagálva azt közölte: a kormány nem tárgyalt a közszféra létszámcsökkentésének kérdéséről.

A Nemzetgazdasági Minisztérium arról adott tájékoztatást, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat fő számait az Országgyűlés jóváhagyta, e dokumentum pedig a 2,2 százalékos hiánycél elérése érdekében nem számol a közszférában létszámleépítéssel. A minisztérium közölte azt is: a számításokat, prognózisokat bemutató Széll Kálmán Terv 2.0 dokumentuma 2015-ig a közszféra meghatározó részében a bérek szinten tartásával számol, de az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bére 2013-ban érdemben növekszik, valamint az arányos, egykulcsos adó kiteljesedésével - az úgynevezett szuperbruttó rendszerének kivezetésével - számos munkavállaló reáljövedelme akkor is növekszik, ha a fizetése változatlan marad.