 |
| Fotó: Varga Ágnes |
ELJÁRÁS-VESZÉLY
„A közszolgáltatások államosítása a víz-szektor után elérte a hulladékszolgáltatókat is" - kommentálták a törvény elfogadása előtti helyzetet a Figyelő Online-nak név nélkül nyilatkozó hazai szakértők. Orbán Viktor kormányfő még 2012 januárjában jelentette be, hogy átalakítják a rendszert. A törvényjavaslat előírja, hogy a közszolgáltatásokat csak olyan cég végezheti, amelyben a többségi tulajdonos az állam, vagy önkormányzat. A hulladéktörvényt egyébként rég el kellett volna fogadnia a parlamentnek. A múlt év végén beterjesztett javaslat általános és részletes vitáján idén februárban túl volt a Ház, ám a háttérben további egyeztetések folytak Magyarország és az EU, valamint a szaktárca és a szektor szereplői között, amelynek nyomán újabb és újabb módosítások érkeztek a törvényjavaslathoz. A legutolsó terv szerint a nyári szünet utáni első napon, azaz szeptember 10-én hétfőn került volna sor a zárószavazásra, ám Salamon László KDNP-s képviselő jelezte, újabb módosító indítványok válhatnak szükségessé, ezért az szavazást erre a hétre halasztották.
A hulladék-törvény kapcsán a „burkolt államosítás" miatt Brüsszel szeptember 27-ig várja a magyar kormány válaszait egy sor kérdésben. Ha nem sikerül megnyugtatóan eloszlatni az aggályokat, kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Egy másik eljárás viszont már áprilisban elindult, ugyanis Magyarország nem vette át határidőre az EU 2008-as új hulladék-keretirányelvét. „Megúszhattuk volna a kötelezettségszegési eljárást!" - szögezte le lapunknak egy, a piacon régóta jelenlévő, névtelenséget kérő szakértő.
INGYEN, AJÁNDÉKBA
Információja szerint a Bajnai kormány idején már elkészült az a törvényjavaslat, amely tartalmazta az EU új hulladékkezelési keret-irányelvét. Franciaország például nem tett mást, mint egy három oldalas módosító javaslatban lefordította az uniós szabályozás változó részeit, s azt a francia parlament megszavazta. A szakértő szerint a 2010-es kormányváltáskor elakadt a folyamat, az Orbán kabinet a keretirányelv magyar jogba történő átültetését arra használta fel, hogy a hulladékkezelés és gazdálkodás kapcsán egy sor más kérdést újraszabályozzon, egyebek között előírja azt, hogy a jövőben közszolgáltatóként a hulladékkezelést, feldolgozást kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdoni többségű társaság végezhet Magyarországon. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a késlekedés oka az volt, hogy teljes felülvizsgálatra szorult a Gyurcsány és Bajnai kabinettől örökölt rendszer.
Az új kormány hivatalba lépésétől, május 27-étől rendkívül kevés idő állt rendelkezésre az irányelv átültetésére, 2010. december 12-e volt ugyanis a határidő. A Vidékfejlesztési Minisztérium lapunkhoz küldött válaszában kiemelte, néhány hónap alatt nem lehetett egy rosszul működő ágazatot szakmailag megfelelő módon, mindenki megnyugvására átalakítani. „Természetesen megtehette volna azt az új kormány, hogy mechanikusan átülteti a keretirányelvet, de ebben az esetben a környezetvédelmi és nemzetgazdasági célokat szolgáló ágazat teljes széthullásával és ennek milliárdokban mérhető anyagi következményeivel kellett volna szembenéznie" - áll a tárca sajtóirodája által a Figyelő Online-nak küldött válaszban.
ERŐFÖLÉNY
Szakértők szerint mintegy 200 vállalkozást érinthet a tulajdonosi arányokat előíró rendelkezés. Ennek többszöröse végez Magyarországon hulladék-gyűjtéssel, feldolgozással, újrahasznosítással kapcsolatos közszolgáltatást, de azok többségében vagy teljes egészében állami, önkormányzati tulajdonban állnak. Bár a közszolgáltatás ideje alatt a magántulajdonú vállalkozások egy-egy városban vagy régióban monopolhelyzetben vannak, a szolgáltatások díját nem maguk határozzák meg, azt az illetékes önkormányzatok rendeletben állapítják meg. „Nem állja meg a helyét tehát az az érvelés, hogy a magántulajdonú cégek visszaélnek erőfölényükkel, monopolhelyzetükkel, hiszen az ármegállapítás nem tartozik a kizárólagos hatáskörükbe, arra legfeljebb javaslatot tehetnek" - fogalmazott egy forrásunk.
Az új, maximum 49 százalékos magántulajdoni részesedést engedélyező törvényi rendelkezés ellen az érintett vállalkozások - információink szerint - panasszal fordulnak az EU illetékes testületeihez. Ezek a cégek ugyanis nem ingyen kapták ezeket a közszolgáltató cégeket, hanem annak idején komoly összegeket fizettek azoknak az önkormányzatoknak, amelyektől megvásárolták - érvelnek. A most elfogadásra előterjesztett törvény viszont nemcsak a tulajdoni maximumot írja elő, hanem azt is, hogy a menedzsment jogoknak az államhoz, önkormányzathoz kell kerülniük.
„Normális körülmények között a tulajdonosok még belemennének abba, hogy közösködjenek az állammal, de ki az az őrült, aki a menedzsment-jogokat is átadja az államnak? Ki az, aki úgy tesz pénzt egy üzleti vállalkozásba, hogy semmiféle megtérülési garanciája nincsen?" - tette fel a kérdést egy, a szakterületet régóta ismerő cégvezető. Hozzátette, az államosításnak akkor lenne létjogosultsága, azaz akkor lehetne környezetpolitikai okokkal indokolni, ha az érintett közszolgáltatók nem jól látnák el a feladataikat, például nem szállítanák el a szemetet, s emiatt súlyos járványügyi helyzet fenyegetne. Ilyenről azonban szó nincs. Sehol az országban nincs semmiféle botrány, nehéz tehát megmagyarázni az új előírást. A cégek éppen hogy jól dolgoznak, az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, amelyeket nem szeretnének ingyen, ajándékba az államnak ajándékozni.
AKINEK NEM TETSZIK, MEHET
A Figyelő Online azonban úgy értesült, semmiféle kártérítésre, kárpótlásra nem számíthatnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium lapunknak hangsúlyozta, a hulladékgazdálkodást érintő új törvényi szabályozás mindenben megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv hármas követelményének, semmilyen uniós jogszabályt, előírást, alapszabadságot nem sért meg.
„Nem beszélhetünk a piac korlátozásáról, sem államosításról, a szektor szereplőinek ugyanis lehetőségük van eldönteni, hogy az adott feltételek mellett részt kívánnak-e venni a továbbiakban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban, erre tekintettel, amennyiben a szolgáltató a piac elhagyása mellett dönt, nincs szükség kárpótlásra" - hangzott a tárca érvelése. Ezek a cégek - a minisztérium magyarázata szerint - gyakran az Európai Unió támogatásával - azaz a tagállamok adófizetőinek pénzén - alakultak és terjeszkedtek, és sok esetben önkormányzati tulajdonban lévő hulladékudvarokat, lerakókat, infrastruktúrákat használva működtek, és termeltek hatalmas profitot, miközben jelentős beruházást nem végeztek. A szaktárca szerint ezért szükségtelen ezen magáncégek kártalanítása. Továbbá Magyarország és a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva gátat kell szabni e tendenciának.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen megfontolásból került a törvénybe "a 49 százalékos tulajdoni maximum", s számít-e arra a szaktárca, hogy az érintett cégek mégis kártérítést követelnek, a minisztérium leszögezte: „A magánvállalkozások 49 százalékban tulajdonosok maradhatnak a közszolgáltatást végző cégekben. A többi hulladékgazdálkodási tevékenységet - például az újrafeldolgozást - pedig minden korlátozás nélkül továbbra is végezhetik. A közszolgáltatás négyötödét eddig is állami vagy önkormányzati cégek látták el Magyarországon, így ebben nem hoz lényeges változást a jogszabály." Az új törvényi szabályozás a minisztérium magyarázata szerint nem szorítja ki a piaci szereplőket a közszolgáltatásból, hanem arra szolgál, hogy erősebb állami szerepvállalás, kontroll érvényesüljön, amely a magyar állam rövid és hosszú távú céljainak elérését segíti elő.
A Magyar Államnak teljesítenie kell az uniós célkitűzéseket, ezért szükséges, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó cégek nagyobb hatékonyságra legyenek kényszerítve. Ez azonban kizárólag erősebb állami kontrollal valósulhat meg. „Amennyiben a vállalt hasznosítási arányokat nem teljesülnek időben, a felelősség a Magyar Államot terheli" - hangzik a kormányzati álláspont. A minisztérium véleménye szerint egy ebből fakadó kötelezettségszegési eljárás sokkal inkább hátrányosan érintené a lakosságot.
A minisztérium aláhúzta, sem államosításról, sem piackorlátozásról nincs szó, mivel a" saját tulajdon átadása nem képezi a jogszabály előírásainak részét, a közszolgáltatási piac elhagyása önkéntes döntés alapján valósulhat meg, ezért a piaci szereplők kárpótlása nem szükséges és nem tervezett." Hozzátette, a tulajdoni rész megállapítása során minden gazdálkodó szervezet esetében egyéni számítás szükséges, a befektetett tőke és a birtokolt javak figyelembevételével. A szaktárca a következő, tágabb tanulságokat tartalmazó kitétellel zárta a nyilatkozatát: „Minden szolgáltatónak egyéni mérlegelési lehetősége van azzal kapcsolatban, hogy jelen feltételek mellett részt kíván-e venni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban".