"A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt, és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét" - írta az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért hétfői közös közleményében.

A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. Közös állásfoglalásukban a civil szervezetek azt írták, hogy a Velencei Bizottságnak a magyarországi alkotmányos átalakulással kapcsolatos hat véleménye közül az egyik legmarkánsabb a bírósági szervezet- és igazgatási rendszer átalakítását kritizálta. A bírálatok középpontjában az egy kézben összpontosuló, hatalmi ellensúly nélküli bírói igazgatási rendszer, valamint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének a tisztességes eljáráshoz való jogot sértő jogkörei álltak.

"Ahhoz, hogy az új szabályozás elérje a jogállami minimumot, arra lenne szükség, hogy a jogalkotó felszámolja a bírói igazgatás centralizált karakterét, és az új szabályok megfelelő garanciákkal védjék a polgárok jogát a független, pártatlan és igazságos bírósági eljáráshoz" - olvasható. A civil szervezetek kifogásolják, hogy a bírói függetlenség alapvető garanciáit nem biztosítja az alaptörvény. Mint írták, a bíróságok szervezetére vonatkozó alapvető szabályoknak az alaptörvényben volna a helyük. Azok hiányában bizonytalan a bírói függetlenség alkotmányos védelme.

Véleményük szerint a kilenc évre választott OBH-elnök jogállása és újraválaszthatósága elfogadhatatlan a "megfelelő ellensúlyok nélküli hatáskörei" alapján. A jogvédők szerint a bírák és az Országos Bírói Tanács továbbra is függő helyzetben maradtak az OBH elnökétől. Az ügyáthelyezési joggal összefüggésben pedig meglátásuk szerint a változtatások nem elégségesek ahhoz, hogy "kizárják a bírósági eljárások politikai, gazdasági vagy bármelyen más manipulációját".