 |
„Semmi biztosat nem tudunk"- teszi hozzá az MKKSZ elnöke. Az egészségügyben és az oktatásban már fellázadtak a dolgozók érdekképviseletei, és felmentést kérnek a törvény hatálya alól. A nyugdíjas korúak elküldése ugyanis megrogyasztaná mindkét ágazatot. Nem maradna annyi orvos, ápoló és pedagógus, ahány kielégítő színvonalon tudná tovább vinni a közszolgáltatásokat.
Burkolt elbocsátás: nyugdíjazási hullám
A nyugdíj-korhatárt elért emberek menesztését más tekintetben is aggályosnak tartja a szakszervezet. A humántőke pazarlása az, ha a nagy tapasztalatú munkatársakat minden racionális megfontolás nélkül tömegesen az utcára teszik, márpedig az iskolák államosítása, összevonása kapcsán a pedagógus érdekvédelmi szervezetek éppen erre számítanak. „A szolgáltatások színvonalának esése nélkül egy újabb tömeges elbocsátás nem úszható meg" - szögezte le a szakszervezeti vezető.
A nyugdíjazások a közigazgatási tárca számítása szerint a közszférában 11 ezer embert érintenek. Árva János hangsúlyozta: a járásokról szóló törvényben lényegében kódolva van, hogy igenis lesz leépítés. A 2013. január 1-jétől működő járási hivatalokba ugyanis csak azok kerülhetnek, akik megfelelnek a törvény képzettségi követelményeinek. Bár a törvény értelmében a járásokhoz kerülnek bizonyos feladatok, s vele együtt státusok - az addig a feladatot ellátó önkormányzati tisztviselők nem kerülnek át automatikusan az új rendszerbe. „A pénz és státus nélkül maradt önkormányzatok pedig mondhatják ezeknek az embereknek: nem tudunk benneteket tovább foglalkoztatni" - magyarázta az elnök.
A szakszervezeti vezető rossz iránynak tartja a közigazgatásban évek óta uralkodó bizonytalanságot. „Az állandó elbocsátásokkal, leépítésekkel való riogatás nem felel meg a jó állam eszményének, zaklatott köztisztviselőkkel és kormánytisztviselőkkel nem lehet jó államot építeni".
Bizonytalanságban. A Figyelő Online információi szerint jelenleg is zajlik a köztisztviselők átjelentkeztetése a kormányhivatalokhoz. Az új rendszerben például az okmányirodák dolgozói a kormányablakokhoz tartoznak majd. Eredetileg szeptember 1-ig kellett beadni valamennyi okmányirodásnak az átjelentkezését a hivatalhoz. Központilag előírt sablonos önéletrajzot kértek tőlük, majd egy online tesztet kell kitölteniuk, ami alapján elbeszélgetésre hívják a köztisztviselőket. Arról nem tájékoztatták a dolgozókat, hogy ezután mi történik, illetve mi lesz azzal, aki esetleg nem felel meg a személyes meghallgatáson. A köztisztviselők előtt a szempontrendszer sem ismert.
Mire jó a Karrier Híd Program?
A 2012-es év elején 6700 álláshelyet szűntetett meg a központi és a helyi igazgatásban a kormány, a státusok nagy része üresen állt, ezek „emberáldozatot" tehát nem követeltek, mert egyszerűen elvonták az érintett szervezetektől. Ténylegesen 2900 embert bocsátottak el. A kabinet a menesztett dolgozók újbóli elhelyezkedésének támogatására hozta létre a Karrier Híd Programot, amelynek lényege, hogy aki regisztrál, s később a civil vagy a versenyszférában alkalmazzák, a munkáltatója egy éven át jelentős adó- és járulék-kedvezményben részesül.
A kormánytisztviselő vagy köztisztviselő elvileg „kapósabb" a munkaerő piacon, a szaktudásán felül is megéri a munkaadóknak őt foglalkoztatni. Tavasszal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium még arról beszélt, hogy az 1500 regisztrált, év elején elbocsátott köztisztviselő és kormány-tisztviselő harmada tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A program megvalósulását figyelemmel kísérő Monitoring Bizottság tagja, Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arról számolt be a Figyelő Online-nak, hogy a nyár eleje óta még többen tudtak elhelyezkedni: ma az 1500 regisztrált, egykori köztisztviselő közül már 750 fő talált munkát.
„Sikeres a kezdeményezés, bár azt mondom, ha egyetlen ember talál újra munkát, s meg tudják menteni, már az is sikernek tekinthető"- fogalmazott Árvai. Ugyanakkor a Karrier Híd Programban egy jelentős fék is van, hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető. Nem lehet ugyanis kiszámítani, hogy egy év elteltével, amikor már nem kapják meg a munkaadók az adó-és járulékkedvezményt a program keretében felvett alkalmazottaik után, továbbfoglalkoztatják-e őket. Vagy pedig, „eddig tartott a kedvezmény" alapon utcára teszik az egykori közszféra dolgozóit, átadva helyüket más állami programmal támogatott munkaerőnek.