A pályázatot lefuttató Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elemi hibákat vétett a kiírásnál. Nem vette figyelembe, hogy az akkor hatályos jogszabályok szerint állami hátterű pályázó nem is indulhatott volna el a versengésben. Már folyt a tender, amikor ezt a gátló tényezőt hatályon kívül helyezték - így pályázhatott végül a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank konzorciuma (MPVI). A három meglévő szereplő tiltakozott a követelmények menet közbeni módosítása ellen, és a bíróság elfogadta az érvelésüket. A másik nagy hiba az volt, hogy az NMHH az indulás feltételéül szabta a három meglévő szereplőnek, hogy hálózatukat bocsássák bérbe a majdani új szolgáltató számára. A per során azonban bebizonyosodott, hogy ezzel a kvázi-kötelező, kikényszerített módszerrel ezt nem lehet megtenni.

A pert a három mobilcég - a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone - külön-külön indította, ügyüket a bíróság összevonta, így hétfőn mindhárom nyertesként hagyhatta el a tárgyalótermet. A döntés kedvező számukra, hiszen nem lép egy újabb, ráadásul állami hátterű versenytárs a piacra. Ám azzal is számolniuk kell, hogy nem jutnak hozzá a hálózatépítéshez jól használható frekvenciákhoz. A cégek összesen nettó 43 milliárd forintot fizettek ki a lehetőségért, ennek az összegnek a sorsa most bizonytalan. Az új jogi helyzetet a feleknek még értékelniük kell, de a pénz elvileg visszajár a cégeknek.

A tender emlékezetes marad arról, hogy számos furcsaságot tartalmazott. A híresztelések már akkor is arról szóltak, hogy az állami szereplő indulásának ötlete menet közben vetődött fel (erre utal a feltételek ad hoc módosítása is), és az MPVI két versenytársát, a DIGI-t illetve a vietnámi Viettelt vitatható módon, formai okokra hivatkozva zárták ki. Az állami mobilcégnek még az év vége előtt el kellett volna indulnia a saját hálózatán Budapest belvárosában, ám az időközben meginduló per miatt erre már akkor sem lett volna képes, ha azt megnyeri.

A társaság a várakozások szerint az állami, költségvetési intézmények mobiltársasága lett volna, ám elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy a befektetés mértéke szükségképpen 150-200 milliárd forint körüli, és pusztán az állami ügyfelek nem tudták volna biztosítani ennek a megtérülését. Emellett az állami társaságnak úgy kellett volna kidolgoznia az üzleti stratégiáját, hogy a válság kitörése óta a piac mérete mintegy 10 százalékkal zsugorodott, csak a mobilinternet szolgáltatásban van némi növekedés.

Egyelőre nem világos, hogy mi lesz az MPVI sorsa, hiszen a vállalatot megalapították, szervezetét elkezdték felépíteni, már több tucat ember dolgozott az indulás előkészítésén. A társaság egyébként a döntés után azzal érvelt, hogy a fejleményekkel az ügyfelek járnak rosszul, mert nem fokozódik a verseny. Valószínű, hogy az értékes frekvenciakészleteket az NMHH újra el fogja adni, és ha körültekintőbben készíti elő a következő tendert, akkor még lehet állami mobiltársaság Magyarországon. A versenytársak azonban legalább 1-1,5 évet nyertek a hétfői ítélettel.