Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke szerint a négy infrastruktúra-fejlesztési program döntően hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország Európa tranzit közlekedési korridorjának szerves része legyen, és Kelet-Közép-Európa logisztikai központjává váljon.
Az elkövetkező húsz év legnagyobb vasútfejlesztési projektje lehet a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, aminek révén Magyarország egy kiszámíthatóbb, környezetkímélőbb és fenntarthatóbb vasúti áruszállítási rendszert működtethet. - hangsúlyozzák.
Záhony térségének fejlesztése ugyancsak kulcsfontosságú, mivel a kelet-nyugati vasúti áruszállítás európai fogadásának stratégiai pontja. Úgy vélik, hogy a szomszédos országok fogadótermináljai rohamos tempóban fejlődnek, Záhony sem maradhat le ebben.
A kombinált, közúti-vasúti-vízi szállítás helyzetének javítása egy modern közlekedési rendszer kialakítását, a vasúti tranzit teherfuvarozás versenyképességének fokozását, és a belső vasúti teherpiac felélesztését foglalja magában. A közúti teherforgalom egy részének vasúti és vízi kiváltásával csökkennek a fenntartási kiadások, javul a közutak állapota, jelentősen mérséklődik az amortizáció, a környezetterhelés - teszik hozzá.
A logisztikai szolgáltató központok folyamatos fejlesztésével, és a nemzetközi kapcsolatok erősítésével nőhet Magyarország logisztikai vonzereje a környező országok hasonló adottságaival szemben. A hazai versenyképesség fenntartása és az ország regionális térségi szerepének erősítése érdekében a következő európai uniós pályázati ciklusban is szükség lesz a magyar logisztikai iparág támogatására - áll az MLSZKSZ közleményében.