Az amerikai elnökválasztási kampányról szóló vezércikkek alatt egyre többször olvashatunk olyan híreket, amelyek egy közelgő közel-keleti háborúról szólnak. Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu nyilvánosan kritizálta az Egyesült Államokat, amiért az nem szab határt az iráni nukleáris programnak, aminek megsértése esetén azonnal intézkedne. Ha nem történik semmilyen váratlan fordulat, Izrael a következő 6-9 hónapban minden bizonnyal csapást fog mérni az iráni nukleáris létesítményekre.





Izrael érvelése azon alapul, hogy a nemzetközi szankciók szigorúbbak, mint valaha. Az Obama-kormány egy globális koalíciót hozott létre, több titkos akcióban segítette Izraelt, és amellett, hogy hadieszközökkel is ellátta az országot, többször is kifejtette, hogy erővel teremtené meg a békét.

Fontos látni, hogy bár Netanyahu Obamát kritizálja, ő maga sem szabta meg azt a bizonyos határt - hiszen ez jelentősen szűkítené Izrael intervenciós mozgásterét. Ha Izrael számára nincs értelme megtenni ezt a lépést, vajon miért gondolkodna másképp az USA? - teszi fel a kérdést a szerző.

Izrael cselekedeteit bizonytalanság övezi. Ez annak köszönhető, hogy az ország politikai berendezkedésének köszönhetően mind a teljes kabinetnek, mind egy kisebb biztonsági tanácsnak rá kellene bólintania egy katonai akcióra annak végrehajtásához. Egyetértés viszont nincs, mivel sokan azt gondolják, egy támadás csak késleltetné, és nem megsemmisítené Irán atomprogramját - ahogy ezt az 1981-es iraki példa is igazolja. Irán atomprogramja már most is nagy népszerűségnek örvend az országon belül, egy izraeli támadás ezt minden bizonnyal csak fokozná, sőt, akár támogatást is nyújthatna Teheránnak a belső konfliktusokkal szemben.
Az Obama-kormány mindent megtesz, hogy megelőzze az izraeli katonai akciót. Eközben azonban figyelniük kell arra, hogy ne hozzák magukat olyan kényszerhelyzetbe, ahonnan már elkerülhetetlen az amerikai katonai beavatkozás.

Fareed Zakaria a Washington Post külügyi szakértője, külpolitikával foglalkozó műsora a CNN-en látható.