Gattyán György, az éppen látványos adóhatósági roham alá vetett, többtucatnyi vállalkozásból álló Docler-csoport tulajdonosa a legnagyobb magyar magánadózók egyike. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója rendre vezeti a legvagyonosabb magyar üzletemberek listáját. Töröcskei István bankár jelenleg az Államadósság-kezelő Központ Zrt. elnöke. A fontos megbízatás miatt sokféle posztjáról lemondott, de így is sok érdekeltsége van a magyar gazdaságban, többek között a Széchenyi Banknak is a fő tulajdonosa.

Mi köti össze ezt a három magyar milliárdost? Mindannyian jó üzleti lehetőséget látnak az uniós forrással megspékelt Jeremie II. programban. Olyannyira, hogy külön-külön is kötődnek a pályázaton elinduló több társasághoz valamilyen formában, érdekeltségük által, esetleg magánbefektetőként, nyíltan vagy közvetetten. De elindul a Wallis tulajdonosa, Veres Tibor, a BKV vezérigazgatója, Bolla Tibor vagy éppen a CIG Pannónia Biztosító nemrégiben távozott vezére, Gaál Csaba is valamelyik csapattal. Ahogy körbekérdeztünk, a magyar kockázati tőke világának ismert szereplői is szinte kivétel nélkül felbukkantak valamelyik indulónál. Ott lesz Albrecht Ottó, az egykori Cashline-csoport vezetője, aki az elmúlt években vagy tucatnyi céget vett meg, javított fel és adott el vagy tartott meg portfóliójában. Információink szerint indul Varga Zoltán (Central Fund), Bruckner Zoltán (Primus Capital), Erdei Sándor (DBH). De készülnek olyan pénzügyi vállalkozások képviselői is, mint a KBC, az Access, illetve a Buda-Cash, a Széchenyi Bank, egykori axások vagy éppen a CEMI tanácsadó cég partnerei. Sőt, még némi áttétellel katolikus szerzetesrendek (a piaristák, illetve a domonkosok) is, vagyis az egyházi vagyonkezeléssel foglalkozó Portus Buda Group. Verseghi-Nagy Balázs, a kockázati tőketársaság vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a szerzetesrendek részéről mindez forradalmian új megközelítésnek számít, hiszen az egyházi alaptevékenység finanszírozásához immár ezek az intézmények – az időszakosan rendelkezésre álló szabad forrásaikból – vállalati befektetésekbe is beszállnak. (A lehetséges indulók névsorát, rövid leírását lásd külön.)

Nem vitás, hatalmas lesz a tülekedés a Jeremie II., vagyis hivatalos nevén az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogram körül. Bár az indulók is előszeretettel panaszkodnak, hogy mennyire rossz a program matekja, mennyire nehéz lesz a megadott feltételek mellett nyereséget realizálni, valójában a banki hitelszűke és a kínzó forráshiány éveiben szinte mindenki fantáziát lát a közösségi forrásban, a könnyebb finanszírozásban. A Figyelő információi szerint legalább két-két és félszeres túljelentkezés érkezhetett az összesen tíz befutó helyre. Hivatalos információ még nincs, de valójában a pályázatokat már múlt péntekig be kellett adni.

Az elmúlt hónapokban kifejezetten nagy volt a nyüzsgés, a szakma képviselői szaladgáltak, mint a mérgezett egér. Sokan kerestek például befektetőt a programhoz szükséges 30 százalékos önerőhöz. Akadt persze fordított helyzet is, előfordult, hogy a tőke és az ötlet volt meg, viszont kellett egy indulásra jogosult kockázatitőkealap-kezelő társaság, vagy a sikeres pályázathoz kockázati tőkés tapasztalattal rendelkező szenior munkatársat kellett vadászni. Beszéltünk olyan szakemberrel, aki nemrég még szabad volt, elmondása szerint hat kérőt versenyeztethetett.

Déri Viktor, a Prosperitás Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezetője azonban optimista, szerinte a program segítségével olyan kisebb, de ígéretes cégek is tőkéhez juthatnak, amelyekért a privát kockázati tőke nem hajolna le, hiszen számára a The big is beautiful a vezérlőelv, azok a projektek érik meg, amelyekkel méretükből adódóan többet lehet keresni. A Jeremie-alapok nagy előnye lehet a türelmes és viszonylag alacsony hozamelvárású befektető, vagyis az állam, hiszen amúgy a kezdő startupok csak magánszemély invesztorok, úgynevezett üzleti angyalok befektetésében bízhatnának. Csakhogy ők elképesztő hozamelvárásokkal dolgoznak, a vállalkozások felől nézve inkább tűnnek üzleti ördögnek, mint angyalnak. A szakember azonban nagyon hisz a kisebb cégek felkarolásában: „A pénzügyi piacon ez a legklasszabb dolog, amit el tudok képzelni. Ebben a szektorban egy-egy üzletnél nem az van, mint a tőzsdén, hogy valaki nyer, míg a másik veszít, hanem ha jól csináljuk, mindenki jól jár, sztorikat lehet kreálni, értéket lehet teremteni” – mondja. Szintén az értékteremtést emelte ki a Figyelőnek Vadas László, a Komondor Kockázati Tőke-alapkezelő Zrt. vezetője. A Komondor képviselői a tanácsadói világból érkeznek, a ma már döntően ázsiai projekteken dolgozó CEMI tanácsadó cég partnerei. Vadas László elmondta, mindig is a vállalati értékteremtésen dolgoztak, ebből eddig mint tanácsadók profitáltak, de a tanácsadói iparág szűkülése miatt most szívesen kipróbálnák magukat sikerdíjért, tulajdonosi vonalon.

KÉT PROGRAM
A Jeremie II.-nek két alprogramja lesz, a Közös Magvető Alap, valamint a Közös Növekedési Alap (ezek részleteit, feltételeit lásd külön). A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a Figyelőt arról tájékoztatta, hogy az eredeti elképzelésekhez képest a nagy érdeklődésre, valamint a pályázatok összetettségére tekintettel egyszer már ki is kellett tolni a határidőket. Így végül szeptember 14-re módosult a beadási terminus, és az értékelési folyamat is később zárul le, november 23-ig dönt a bírálóbizottság a nyertesekről, akiknek ezután 2015. december 31-ig kell meghozniuk a befektetési döntéseket. A befektetési periódus tehát rövid, mintegy három év áll rendelkezésre, addig legalábbis a többlépcsős befektetéseknek az első körét le kell zárni. A Közös Magvető Alap a kezdő vállalkozásokat célozza, azoknak segít elkészíteni a terméküket, hogy aztán a cég a további terjeszkedéshez szükséges tőkét már egy átgondolt üzleti tervvel tudja fogadni. Bruckner Zoltán, a Jeremie I.-ben is nyertes Primus Capital Partners vezetője szerint a hazai IT-vállalkozások szempontjából ma a létező legnagyobb befektetői segítség, ha a kockázati tőkés pénzével és szaktudásával külföldre, a nagyobb piacokra is eljuthatnak. Igaz, azt a szakember sem tagadja, hogy ehhez ennek a programnak a mérete önmagában nem feltétlenül elegendő, de az első tőkét később követheti akár egy újabb, follow-on befektetés. A Közös Magvető Alapok összesen 6 milliárd forintnyi közösségi forrást kapnak, ez az alprogram teljes forrása (a  befektethető végösszeg 70 százaléka), ehhez a négy nyertes alapkezelő még a saját 30 százalékát is hozzáteszi, így összesen legalább 8,57 milliárd forintot fektethetnek majd be ezen tőkealapok.

A másik alprogram, a Közös Növekedési Alap a már előrehaladottabb fázisban lévő cégeket célozza, azok is további forrásokhoz juthatnak. Itt 22,5 milliárd forint az össztámogatás, a 30 százalékos magánbefektetői összegekkel együtt pedig 32 milliárd forintot fektethetnek be a majdani nyertesek. Itt összesen hat alap nyerhet: hárman 4,5-4,5, hárman pedig 3-3 milliárdot. A 2009-es első Jeremie pályázaton nyertes alapkezelő cégek a növekedési részben nem indulhatnak, de azt semmi nem tiltja, hogy tulajdonosaik, befektetőik új alapkezelőt hozzanak létre. Úgy tudjuk, lesz is erre példa. Egy cégbe évente legfeljebb 2,5 millió eurót, azaz mintegy 700 millió forintot lehet befektetni, de ezt évente meg lehet ismételni. Így elvben legalább ötven, de inkább száz cég juthat befektetéshez.

A szakma legtöbb képviselőjének álláspontja szerint a magvető alapokkal több probléma is van. A kiválasztandó alapkezelőknek a 2,14 milliárdos alap vagyonát három év alatt kell kihelyezni. Ez eleve feszített, de nehezíti a gyors tőkekihelyezést, hogy a maximális kihelyezhető összeg 150 ezer euró, azaz jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 42 millió forint. A kezdeti tőkeimpulzus egy év elteltével, legfeljebb egy alkalommal megismételhető. Így a teljes összeg elköltéséhez a négy tervezett alapnak négyszer 25, azaz együttesen száz projektet kellene megvalósítania még abban az esetben is, ha minden egyes kiválasztott cég a maximális 84 milliót kapja. A maximálistól elmaradó, kisebb összegekkel számolva pedig akár száznál több projektre is szükség lehet a források elköltéséhez. Ahhoz, hogy ennyi befektetésre érdemes ötletet találjanak, minden alapkezelőnek 500-600-at kell végigböngésznie. Zsembery Levente, a Biggeorge’s-NV Equtiy vezérigazgatója szerint nagyon nehéz ilyen mennyiségű projektet ilyen rövid idő alatt felhajtani. Becslése szerint a vizsgált ötletek öt-hat százalékába érdemes befektetni. A magvető alapokra pályázók szerint, ha egy befektetési célpont öt főt foglalkoztat, és a bérköltségek mellett csak irodát bérel, számítógépeket vásárol, esetleg kisebb beruházásokat hajt végre, tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe, már egy év alatt elfogyhat az 84 milliós összeg. A folyamatos finanszírozáshoz már fél év után az érdemi munka helyett az újabb tőkebevonáson kell dolgoznia a menedzsmentnek.

Vadas László szerint valós veszély, hogy amennyiben sok alapkezelő kap pénzt, beindulhat a projektár-infláció. A tőkét kereső, vonzó cégek elmennek sorba minden Jeremie-alaphoz, és ajánlatokat kérve versenyeztetik őket, mert jó projekt azért viszonylag kevés van.

A program egészével kapcsolatban is szívesen látnának az alapkezelők jobb szabályokat. Ők ugyan nem járnak rosszul, hiszen alapkezelési díjként az alap jegyzett tőkéjének 2-3 százalékát évente megkapják. Úgy tudjuk, a legtöbben úgy kalkulálnak, hogy 3 százalékos management fee igénnyel érdemes csak beadni a pályázatot. A privát befektetők számára az viszont csábító, hogy az Európai Unió és a magyar költségvetés által nyújtott 70 százaléknyi forrás hozamelvárása korlátozott. A legfeljebb tízéves futamidejű alap az Európai Bizottság által meghatározott alapkamat feletti hozama teljes egészében a magánbefektetőket illeti meg. Jelenleg ez a viszonyítási ráta 7,48 százalék. „A jelenlegi EU-s alapkamattal számolva a növekedési alapon elért 10 százalékos éves hozam az állami befektető úgynevezett cappelt megtérülése miatt a magánbefektetők éves hozamát azonnal 15 százalék fölé repíti. Ez igazán csábító és motiváló lehet egy alapba való beszállásra” – mondta el Makra Zsolt, a Creatis Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese.

KI INDUL?
A Start Garancia Zrt. hírlevele összesen 31 lehetséges indulót azonosít, azonban ez kicsit túlzás, a Figyelő becslése alapján 24 potenciális induló lehet. Mindenesetre vannak már korábban megalapított, de az első Jeremie-pályázaton vesztes cégek, vannak az előző kör győztesei, illetve van 16 újonnan alapított cég (lásd részletesebben a keretes összeállítást). A forrásaink szerint legtöbben a jobb üzletnek számító és kevesebb macerával járó növekedési alapokra pályáznak. Viszonylag sokan elindulhatnak azonban mindkét körben, illetve külön a magvetőre is vannak jelentkezők, elsősorban azok a korábbi Jeremie-nyertesek, amelyek már csak itt szállhatnak versenybe. A cikkünk bevezetőjében említett legismertebb üzletemberek jelentkezését különös figyelem övezi. Csányi Sándor üzleti köre az egykori családi vállalkozás, a Bonitás nevén jegyeztetett be kockázatitőkealap-kezelőt, és ezzel indulnak, szinte biztosan a magasabb kategóriában. Az OTP-csoportnak volt már győztese, és van a magvető kategóriában is indulója, a PortfoLion. Az Oszkó Péter volt pénzügyminiszter vezette társaság az első privát magvető tőkealapot kezelő vállalkozással, a Straub Elek, Simó György, Molnár András és Kákosy Csaba volt miniszter nevével fémjelzett Day One Capital Zrt.-vel állt össze a mostani pályázatra. Mint megtudtuk, a Day One a tervek szerint szakmai partner lenne, a pénzt a PortfoLion adná.

Gattyán György végül kiszervezte a Jeremie II. aktivitását, hiszen korábban a Docler-csoportnak is volt kockázatitőkealap-kezelője, a Valor Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és a Docler Investments Kft. pedig Albrecht Ottónak adta el előbbi érdekeltségét. Albrecht Ottó megerősítette a Figyelőnek, hogy a Valorral elindulnak a pályázaton. Gattyán György neve több alap vonatkozásában is felmerült a befektetők között, és végül kettőnél el is kötelezte magát. Nemes Tamás, a Docler-csoport kommunikációs vezetője mindezt megerősítette számunkra, hozzátéve, hogy  Gattyán György nem mint magánember szállt be befektetőként, hanem a cégcsoport, a szakmai munkát pedig az említett Docler Investments Kft. nevű befektetési társaság viszi majd. Töröcskei István ÁKK-elnök köre, illetve hitelintézetének, a Széchenyi Banknak a munkatársai két kockázatitőkealap-kezelő mögött is felbukkannak, ráadásul a Kairos és a Prosperitás Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vélhetően mindkét kategóriában pályázhatott. A piac őket szinte biztos befutóként emlegeti. Déri Viktor a Figyelőnek elmondta, hogy a két cég két különböző tulajdonosi körrel indul, és versenytársként tekintenek egymásra. Akár vetélytársak az indulók, akár nem, az biztos, hogy a Széchenyi Bankban összefutnak a szálak, hiszen a hitelintézet vezérigazgatója, Szakács Tibor és üzleti vezérigazgató-helyettese, Lakatos Zsolt a Kairos képviselője, utóbbi lakásába van bejegyezve a cég, míg a Széchenyi Bank operatív elnökhelyettese, Deák Klára a Prosperitás tulajdonosa, illetve befektetője. Egy másik bank is fantáziát látott a programban. Herczku György, a K&H Bankhoz tartozó KBC Securities igazgatója a Figyelő érdeklődésére elmondta, hogy a bankcsoport által kezelt több mint százezer kkv számára a tőkebefektetés lehetőségét is fel tudják kínálni, főként azokban az esetekben, amikor az ügyfél üzleti terve meggyőző, ám projektje a banki szabályok szerint nem hitelképes. 

POLITIKA ÉS A JEREMIE II.
Miként az első Jeremie-kiírásban is erős lobbitevékenység és a politikát is elérő adok-kapok indult, úgy az állami forrásosztásnál ezúttal sem kerülhető meg a politika. Nincsenek könnyű helyzetben a bírálók, hiszen ha teljesen tisztességesen járnak el, akkor is borítékolható a későbbi vesztesek mély felháborodása, ahogyan nyilván azok a pletykák is megindultak, amelyek már jó előre az irányítottságról, a politikailag erősebb támogatottságú jelöltek holtbiztos befutásáról szólnak. Az elbírálás pontos menetét nem ismerjük, de azt hallottuk, hogy ötfős grémium lesz. Az előre látható és kiszámolható szakmai pontszámokat maximalizálni próbálja mindenki, de vannak szubjektív kategóriák, illetve a szóbeli prezentáció. Az előző körben a HVCA ajánlotta a szóbeliztetőket. Komoly befolyása lett a szakmának a győztesekre, igaz, a lobbi itt is számított, többen akkor értek be a győztesek közé, amikor nagyon beindultak a lobbik. Ha most a grémiumban nem lesz többségben az iparág, akkor a szakma szava csökken, és vélhetően a döntésben az állami aktorok, az irányító hatóság, az MV Zrt., az MFB szava dönt.

A Figyelő abból indul ki, hogy tisztességes, szakmai alapon meghozott döntés születik, hiszen igazságtalanság lenne már jó előre farkast kiáltani. Mi sem, illetve a független indulók sem szeretnék azért homokba dugni a fejüket. Az MFB–NFM–NFÜ világhoz kötődő nagy uniós támogatású infrastrukturális beruházások pályázatainak győztesei elképesztő sűrűsödést mutattak az elmúlt időszakban, nem véletlenül beszéltek korrupcióellenes szervezetek a state capture, az állam maffiaszerű elfoglalásának fogalmáról. Ez a világ nem szokott nagyon szégyenlős lenni, amikor a hátországot kell helyzetbe hozni, mégis a legtöbb induló kifejezetten bízik a pályázatban. Sokan véleményt formáltak számunkra a megígért anonimitás után. „Nem foglalkozunk a pletykákkal, minek is tennénk, a gyomorgörcsön kívül mást nem lehet vele elérni” – mondogatták nekünk az indulók közül is többen. Azért abban is bíznak, hogy talán a macerás, sok munkát igénylő és igazán csak a tízéves időszak végén eredményt hozó tender kevésbé mozgatja meg a nagyobb sápokhoz szokott köröket. Eszerint magukat csapják be, akik könnyű haszonszerzési lehetőséget látnak a programban, és hamar rájöhetnek, hogy nem ilyen lovat akartak, amikor 40-50 kisbefektetéssel kell majd bíbelődniük. Ha pedig politikai és nem szakmai alapon nyernek a cégek, akkor nem lesz, aki eredményessé teszi a projektet. Nagy lehet a csábítás ilyen tőkehiányos helyzetben, hogy valaki behúzza az olcsó forrást, de ha Brüsszel megnézi majd a projekteket és mindenki bukott, az nagy kudarc lesz.

Egy esetben biztos, hogy nem nyerünk, ha el sem indulunk – mondta ugyanakkor egy induló, akinek pedig a háttere számunkra korántsem tűnt nyerőnek. Ha egy jól fekvő csapat befut, az papírforma, ha duplán befut, az talán már botrány – jósolt egy másik induló. A Jeremie jellegéből fakadóan valamely kormányzat alatt elindul, aztán akár egy másik színű csapat is ellenőrizheti. Akad persze olyan jelölt is, aki azért pesszimista. Kellemetlen erők még nem jelentek meg, de a pályázati időszak amúgy is nagyon macerás. Könnyen elképzelhető, hogy egy sikeres pályázat után jelennek meg a lobbisták, és megkérdezik, hogy nem szeretnénk-e eladni a cégünket – vázol más iparágból ismert modellt egy pesszimistább pályázó.

Tőke terén jól állunk
Hazánk a korai fázisú kockázati tőke terén európai viszonylatban jó eredményeket tud már így is felmutatni. Míg 2011-ben az EU-ban átlagosan a GDP 0,027 százalékát tették ki a korai fázisú kockázatitőke-befektetések, addig az arány Magyarországon 0,04 százalék, ez az európai rangsor hatodik helyét jelenti. A piaci igényt felmérve egyre több startup verseny van hazánkban. Az egyik ismert rendezvény, a Startup Underground Konferencia alapítója, Miskolczy Csaba elmondta: egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés is: az amerikai Seedcamp és a Singularity University, a finn Startup Sauna, az osztrák Startup Live is szervezett már magyar versenyeket. A magyar startupvilágról már a New York Times is cikkezett, kiemelve a három globálisan is befutott magyar startupot (Prezi, LogMeIn, Ustream) és ezek példaértékét a fiatal generációknak. Ugyanakkor vannak próbálkozások a Jeremie II. alapok célpontjainak megkeresésére is. A szakember például csaknem kéttucatnyi céget tud hozni az új befektetési alapoknak. Erre ősztől inkubációt is indít. Miskolczy szerint a legjobb projektek azok, amelyekben a nemzetközi exit lehetősége eleve benne van. „Csaknem 60-80 milliárdnyi befektetéssel rendelkező startupportfólió fogja keresni 2-3 éven belül az exit lehetőséget. Ez szinte csak a nemzetközi piacon elképzelhető” – mutat rá a magvetőtőke-szakértő.A kiszállás a legnehezebb
Befektetendő tőke, illetve önjelölt befektetési célpont már biztosan lesz elegendő, de a Jeremie II. legnehezebb eleme talán a későbbi kiszállás lehet, vagyis akad-e majd vevő a feljavított vállalkozásokra? Ezt bizony a tőkéseknek már a beszállás előtt át kell gondolniuk. Rögtönzött körképünk szerint a későbbi tőzsdei exitben nem annyira bíznak a szakemberek, inkább a szakmai vevő felé történő értékesítésben, esetleg újabb kockázati tőkés körrel kalkulálnak az alapok. Déri Viktor a bridge finance-t sem zárja ki, vagyis azt, hogy 5-6 év alatt a cég kitermel annyit a kockázati tőkés tulajdonosnak, hogy az ki tudja vásárolni az alapot. A Jeremie I. alapok által megvett cégek mindegyikének kivásárlása akár több százmilliárd forintos tőkét is igényelne. A sikeres pozíciózárásokhoz nemcsak a hazai vállalkozások jó teljesítménye szükséges, hanem a nemzetközi gazdasági feltételek javulása, hazánk kedvezőbb nemzetközi megítélése is. Jó kiszállási példa eddig a Jeremie I.-ből már csak az eltelt idő rövidsége miatt is kevés van, de az első exit várhatóan szeptember végére lezárulhat. A Cryo Innovation Kft. embriók
fejlődésének figyelésére készített egy eszközt, ami a mesterséges megtermékenyítést hatékonyabbá teszi, és kevéssé terheli meg az anyák szervezetét. Lapunk elsőként számolt be a cég sikereiről (Üzleti sejtek – Magyar biotechnológiai vállalkozások, Figyelő, 2011/3. szám). A siker befektetési szempontból is óriási lehet, a PortfoLion 220 millió forintos befektetésének köszönhetően a vállalati eredmények teljesülésétől függően 5-9 millió eurót fizet a svéd Virtofon biotech cég. A sztori jó, ilyenből kellene sok tucat a Jeremie II. során!
A lehetséges új indulók

Bonitás Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Csányi Sándor magánérdekeltségi csoportjához köthető alapkezelő, a Bonafarm-csoportból ismert képviselőkkel.

Catalyst Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Egy ismert M&A tanácsadó, Siklósi Zoltán (Invescom) és egy ismert kockázati tőkés szakember, Szalai Tamás (korábban Bancroft) gründolta cég.

Core Venture Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Lihi József a meghatározó név, aki a Quaestor foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatójában igazgatósági tag, de a képviselők között van Gaál Csaba, a CIG Pannónia korábbi vezérigazgatója és Ökrös András (Fotex, Pannon-Flax) is.

Creatis Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – A leginkább a tőkepiacról ismert Access-csoport társasága, befektetőik bankok, illetve takarékszövetkezetek, a szakmai csapatot Makra Zsolt (korábban Docler Investments, Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.) vezeti.

Diamond Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Lendér-Király Zoltán (Infinity) és Horváth Robert (korábban MFB Invests, illetve Elan SBI Capital) jellemezte társaság. Indulásukat kérdésünkre nem erősítették meg.

Dinamo Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Fiatal, dinamikus szakemberek, Bedő Balázs (FastVentures), Borbély András (ValDeal, majd Gravity), Mráz Dániel (M&A tanácsadó), Tahy Balázs (Riverside) egyetlen magánbefektető pénzével indul.

Első Magyar Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – A Jeremie-győztes Central-Fundot vezető Varga Zoltán másik kockázatitőkealap-kezelő érdekeltsége. További képviselői is a Central-Fundból ismertek: Szigeti Károly, Balogh Róbert, valamint Illés Gábor.

E-Star Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – A tőzsdén jegyzett és éppen likviditási problémákkal és az önkormányzatok nemfizetésével küzdő energiacég. Az E-Star Nyrt.-ből ismert tisztviselők mellett felbukkan a cégben Benke Ákos is, aki a Jeremie I. levezénylése idején volt az MV Zrt. vezérigazgatója.

Kairos Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – A Széchenyi Bankhoz és így Töröcskei Istvánhoz kötődő csapat: Szakács Tibor, a hitelintézet vezérigazgatója, Lakatos Zsolt, az üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese, valamint Fekete Zoltán (ex-CSFB), az ismertebb képviselő.

KBC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – A KBC-csoport hátterével és Herczku György vezetésével szállnak ringbe.

Komondor Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Fodor Dénes és Vadas László, a CEMI partnerei és egy ismert külföldi magánbefektető áll e cég mögött.

Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. – Ágoston Attila, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület egyéni tagja gründolta új cég. Tulajdonosa az Ágoston és Sárecz Zsolt tulajdonában álló Közép-Európai Tőkebefektetési Kft.

New York Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Nevének megfelelően az egykori BÉT-tag New York Brokerből ismert üzletemberek, így Binszki Szilárd, jellemzik a társaságot.

Ötnegyed Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – A társaság egyik képviselője és informatikai tanácsadó cégén keresztül tulajdonosa Oláh Gyula. Érdekesség, hogy a többi képviselő között felbukkan Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója is.

PBG FMC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Eszter Elemér, Wildner Ágost, vagyis az egyházi vagyonkezelésben aktív Portus Buda Group Zrt. tulajdonosai, valamint a Verseghi-Nagy Balázs (korábban Raiffeisen, Callum) vezette társaság, a befektetők között is vannak egyházi intézmények.

Prosperitás Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Számos bankot, brókercéget megjárt neves tőkepiaci szakember, Déri Viktor, illetve Tarnai György fémjelzi a csapatot, amelynek Deák Klára, Töröcskei István állandó üzlettársa a tulajdonosa és a befektetője.

V3 Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – Három egykori bankár, az Ella, majd az azt megvásárló Axa vezetésében helyet kapó Szekeres Tibor, Füzes Sándor, Mórucz László a három képviselője ennek a társaságnak.

Valor Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – A kockázatitőkealap-kezelő korábban a Docleré volt, de idén júliustól már Albrecht Ottó érdekkörébe tartozik.

Venturio Zrt. – A wallisos Veres Tibor tulajdonában álló cég hivatalos elnevezésében ugyan nincs benne a kockázatitőkealap-kezelő kifejezés, de úgy tudjuk, ez a társaság is indult végül a növekedési kategóriában, képviselői között is jellemző a wallisos múlt.