A lap szerdai számában megjelent interjúban az államtitkár kifejtette: Magyarország számára nagyon fontosak a kohéziós források, ám a bizottsági javaslat ezek akár 27 százalékos csökkentését is eredményezheti. "Ráadásul eddig egyedül a kohéziós politika bizonyította, hogy képes gazdasági növekedést generálni és új munkahelyeket teremteni, ezért innen nem szabad visszalépni" - jelentette ki Szijjártó Péter.

Arra a kérdésre, hogy német oldalról társítanak-e politikai elvárásokat bizonyos gazdasági döntésekhez, az államtitkár leszögezte: "ez furcsa lenne", és elmondta, hogy semmi ilyesmi nem merült fel legutóbbi németországi tárgyalásain. Egyik tárgyalópartnerétől megkérdezte, mit tegyen a magyar kormány a szerinte érdemtelenül negatív imázsának javításáért. Az volt a válasz - idézte fel -, hogy "teljesen jó eredményeitek vannak, miért nem ismertetik ezeket jobban? Kérdeztem, mire gondol, mire azt mondta: ti 2010-ben rosszabb helyzetben voltatok, mint Görögország, most pedig mérséklődik az államadósság, és 3 százalék alatt a büdzsé hiánya".

Szijjártó Péter szólt arról is az interjúban, hogy lezártnak tekinti az azeri baltás gyilkos átadásának ügyét, amellyel kapcsolatban szerinte magyar szempontból túlzás botrányról beszélni, mindenki elismeri, hogy Magyarország a nemzetközi jognak megfelelően járt el.

Arra a kérdésre, hogy Azerbajdzsánnal a gazdasági kapcsolatok úgy folytatódnak-e, mintha nem is lett volna Safarov-botrány, kijelentette: "gazdasági területen semmi sem történt, ami miatt ne működhetnénk együtt", és közölte, hogy október 8-án megtartják a magyar-azeri gazdaság vegyesbizottság ülését, ahogyan arról a nyáron megállapodtak.

Az államtitkárt arról is kérdezték, hogy a keleti nyitás milyen eredményeket hozhat. Válaszában kifejtette: az európai válság miatt egy sor iparágban kapacitásfelesleg van, ennek lekötése nemzeti érdek, akár az építőipar, a vízgazdálkodás vagy a mezőgazdaság terén. A magyar termékek és szolgáltatások iránt van kereslet az arab világban és a kaukázusi régióban is - hangsúlyozta.