– Szövetségük elérte a gazdasági tárcánál, hogy a kiemelt társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyá-
szati segédeszközök áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentik.
– Ez egy abszolút win-win szituáció lesz a törvény elfogadása esetén: az állam szempontjából minimális az áfabevétel-kiesés, ugyanakkor csaknem másfél milliárd forint támogatáskiáramlási tehertől szabadul meg a költségvetés, miközben a betegeknek is kevesebbet kell fizetniük a termékekért. Hasonló haszonnal járna a többi támogatott orvosi termék áfájának 18 százalékra csökkentése.

– Egyelőre úgy tűnik, jövőre sem jut több az orvostechnikai és gyógyászati eszközök tb-támogatására.
– A modern egészségügy egyik legnagyobb kihívása, hogy miközben a technológia villámgyorsan fejlődik, az egészségbiztosítási rendszerek képtelenek követni ezt a finanszírozásban. A megoldás az innovatív, de költséghatékony eszközök és eljárások alkalmazása, valamint a hatékony egészségbiztosítási rendszerek kiépítése lehet.

– Gyakran panaszolja az iparág, hogy innovatív termékek nem kerülnek be a haza piacra, a tb pedig sok, már elavult terméket támogat. Mi lehet a megoldás?
– Az egészségügy finanszírozása jelenleg szinte egyedül az árra koncentrál, pedig annak megítéléséhez, hogy mi a drága és mi az olcsó, komplex szemléletre lenne szükség. Általánosságban igaz, hogy a modern eszközök és eljárások ugyan drágábbak, de alkalmazásuk a hatékonyság révén összességében mégis kisebb egészségügyi kiadással jár, mint az avuló termékekkel és technológiákkal végzett beavatkozások és terápiák.

– Az önök számítása szerint mekkora lehet az orvostechnikai eszközöket forgalmazók kinnlevősége?
– Tagvállalataink lejárt követelésállománya a kórházaknak tavaly év végén juttatott pluszforrások ellenére újratermelődik, már most több milliárd forintra tehető. Kiemelkedő a 90 napon túli lejárt követelésállomány, ezen belül az, hogy többen még a múlt évi követeléseikhez sem jutottak hozzá. A gazdasági körülmények, a kinnlevőségek finanszírozása minden beszállítót megvisel, a kisebb cégeket különösen. Minden piaci szereplő abban bízik, hogy a finanszírozás átalakításával középtávon orvosolható lesz a helyzet. Ebben szerepe lehet a magánforrások bevonásának is.

– Mit vár az egészségügyi intézményrendszer átalakításától, a központosított beszerzésektől?
– Az intézmények azonos elvek szerinti működtetésének számos előnye van, de az olyan sokváltozós rendszereknél, mint amilyen az egészségügy is, ugyanilyen fontos a rugalmasság, ami az állami irányítás esetében nagy kihívás lehet. Régóta mondjuk, hogy az orvostechnikai eszközök beszerzésén nem lehet megtakarítást elérni, a hazai árszínvonal így is Európa alsó ötödében van. Ráadásul az olyan anomáliák megszüntetésére is szükség lenne, mint a büntetés-végrehajtási (bv) intézetek plusz 20 százalékos áreltérési lehetősége. Jelenleg bizonyos eszközöket, szolgáltatásokat akkor is bv-intézetektől kell megrendelniük a kórházaknak, ha a többi ajánlathoz képest az övék húsz százalékkal drágább.

– A hazai orvostechnikai ipar jelenleg milyen szeletét képes ellátni a hazai igényeknek?
Több területen is méltó versenytársa a külföldinek, emellett a hazai cégek sok terméke exportképes. Azonban ebben az iparágban is hátrányt okoz a forráshiány, az, hogy kutatásra, fejlesztésre viszonylag kevés jut.

– Nemzetközi vita kereszttüzébe került hazánk az azeri gyilkos kiadatása miatt, aki 2004-ben baltával megölt egy örmény katonát Budapesten. Önnek mi a véleménye az esetről?
– Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány a nemzetközi jog szerint járt el. Sajnos a helyzet reális megítélését súlyos és régóta húzódó politikai konfliktusok torzítják, s ez mindig fölösleges indulatokat kelt. A gyilkosnak bűnhődnie kellene, ezzel minden civilizált ember egyetért.

– Egy ország szurkol a világbajnoki selejtezőn szereplő magyar focicsapatért. Mire számít a hazai labdarúgásban?
– A magyar labdarúgás krónikus betegségeinek gyógyítása hosszú időt igényel, de úgy vélem, az első pozitív jelek már látszanak. Drukkolok a mielőbbi sikerekért.

Névjegy
47 éves, nős, 3 gyermekük van. Végzettsége: Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola, Budapest (1983–86) – kereskedelmi üzemgazdász; BME, MBA-képzés (2002–04); BME, MBA, közgazdász (2008–10)
Kedvencek
Könyv › Ottlik Géza: Iskola a határon
Zene › Ravel: Bolero 
Film › 2001: Űrodüsszeia 
Hobbi › horgászat