A miómák, azaz a méh fibroid tumorai a nőgyógyászatban előforduló leggyakoribb jóindulatú, szolid daganatok, amelyek a fogamzásra képes nők mintegy 20-25 százalékát érintik. Leggyakrabban a 35. életév után fejlődnek ki. A változás korára (más néven menopauza vagy klimax) a nők legalább felénél fordul elő eltérő számban és méretben. A miómák lassan növekednek a méh falában vagy a felszínén. Méretük változó, lehetnek néhány milliméteresek, de akár a hasüreg nagy részét is kitölthetik. Kialakulásuk pontos mechanizmusa és a növekedés ütemét befolyásoló tényezők ma még nem teljesen ismertek. Valószínűsíthető, hogy a növekedésnek genetikai tényezők mellett hormonális háttere is van, leginkább a petefészek rendellenes működésével hozzák kapcsolatba, többek között az ösztrogének és a progeszteron szintjének ingadozására vezethető vissza. Erre utal, hogy menopauzában a petefészek eltávolításával vagy a változó kor mesterséges, gyógyszeres előidézésével a daganatok növekedése megáll, méretük csökken.

A miómák típusai
Az intramuralis myomák a méh falában helyezkednek el. Ez a leggyakoribb típus. A subserosus myomák a méh felszínén találhatók. Kivételes esetekben előfordulhat, hogy vékony kocsánnyal kapcsolódnak a méhhez. Ilyenkor kocsányos subserosus myomáról beszélünk, ami elcsavarodhat a kocsány körül, és erős fájdalmakat okozhat. A submucosus myomák a méhnyálkahártya alatt helyezkednek el, és a méhűr felé növekednek. Ezáltal megváltoztatják a méh alakját és méretét, ezeknél is kialakulhat a kocsány.

A miómák gyakran tünetmentesek, felfedezésük sokszor véletlenül történik, például nőgyógyászati szűrő- vagy ultrahangos vizsgálat során. A panaszok megjelenése és súlyossága elsősorban a miómák elhelyezkedésétől és méretétől függ. A submucosus myomák súlyos menstruációs panaszokat okozhatnak, és a ciklus közbeni vérzések is gyakoriak. Az erős vérzések hosszabb távon sápadtsággal, fáradtsággal és általános levertséggel párosuló anémiát (vérszegénységet) okozhatnak. Az intramuralis myomák gyakran görcsös fájdalmakkal járnak, elsősorban a havi vérzések során. A különösen nagy méretű miómák alhasi feszítő érzést okozhatnak, hólyagpanaszokkal kísérve. Jellemző tünetei: a has térfogatának feltűnő növekedése, gyakori vizelési inger és/vagy vizeletürítési zavarok, székrekedés. Az elváltozások fájdalmas nemi aktust, meddőséget, terhességi szövődményeket vagy vetélést is előidézhetnek.

A miómák kezelése
A megfelelő kezelési módszer megválasztásához mindenképpen nőgyógyász szakemberrel kell egyeztetni, melynek során az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: a miómák mérete és elhelyezkedése, növekedésük sebessége, a panaszok típusa, erőssége és gyakorisága, vagy a fájdalomérzet. Okoz-e teherbe esési problémákat a mióma? Tünetmentes mióma esetén elégséges lehet a rendszeres nőgyógyászati és ultrahangos ellenőrzés. A panaszokat okozók kezelésére alapvetően kétféle, sebészeti vagy gyógyszeres eljárás alkalmazható. A mióma kezelésében továbbra is a méh eltávolítása a leggyakrabban alkalmazott sebészeti beavatkozás. Ez a műtét a hasüreg tükrözésével (laparoszkópia), felnyitásával vagy a hüvelyen keresztül végezhető el. Napjainkra a nyitott hasi műtét azonban ritkává vált, szinte kizárólag igen nagy méretű miómák esetén alkalmazzák. Ha a beteg még szeretne gyermeket, akkor ez az út nem járható.

A mióma izolált eltávolítása (enukleálás) esetén a méh megmarad, csupán a miómát távolítják el. Ennek előnye, hogy a beteg még vállalhat gyermeket, mivel továbbra is termékeny marad. A műtétet követően azonban újra kialakulhatnak miómák. Az enukleálás alkalmazhatósága a miómák elhelyezkedésétől, méretétől és számától függ. Újabb eljárás az úgynevezett embolizáció, amikor érkatéterezés útján a miómát ellátó ereket elzárják, ezután a mióma mérete és a panaszok általában csökkennek.

A gyógyszeres terápia előnye, hogy nem veszélyezteti a méhet és a termékenységet. Az alkalmazott gyógyszerek azonban egyrészt nem csökkentik megfelelő mértékben a miómák méretét, másrészt nem vezetnek a változó korra jellemző tünetegyüttes – például hőhullám, depresszió, hangulatváltozás, a nemi vágy csökkenése, a hüvelyszárazság – számottevő enyhüléséhez sem. A gyógyszerszedés megszakítása esetén a miómák gyakran újra eredeti méretükre nőnek.

A szerző egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese.


Az év újdonsága
Hazánkban is elérhető már a több európai országban bevezetett gyógyszeres kezelés új, hormonhiányos tünetek nélküli módszere. A nemrég forgalomba került új készítmény hatásosan csökkenti a meglévő miómák méretét, rövid idő alatt mérsékli a vérzést, és enyhíti a miómákhoz kapcsolódó tüneteket. Szedése nem jár korai változó kori panaszokkal. A kezelés időtartama legfeljebb három hónap, ezt követően a betegek életminősége gyakran eléri az egészséges nőkét. A gyógyszer jelenleg a miómák méretének műtét előtti csökkentésére használható, ami kisebb sebészeti beavatkozást tesz lehetővé, csökkentve ezzel a komplikációk kockázatát.