Behálózott sejtek
A mesterségesen előállított szövetekkel az a legnagyobb probléma, hogy a kutatók nem tudják pontosan megfigyelni, mi is zajlik bennük. Míg az élőlények idegrendszere követi a pH-érték, az oxigén és más vegyületek szintjének változását, a kutatóknak ehhez egy szenzorrendszert kell kiépíteni. Eddig csak kétdimenziós megoldások léteztek: egyszerűen az érzékelőkön nevelték a sejteket, amelyek így ránőttek. Amerikai kutatók egy új megoldása elsőként teszi lehetővé, hogy már 3D-ben is beépülhessenek az érzékelők. 80 nanométer vastagságú szálakat a vattacukor szerkezetéhez hasonlóan feszítettek ki, és ebbe a rácsszerkezetbe növekedtek bele az élő sejtek. Kísérleteik során szív- és idegszöveteket is sikeresen tenyésztettek, működésüket a megfigyelőrendszer nem befolyásolta. Az érzékelőhálózattal sikeresen tudták mérni a szövetekben lejátszódó pH-érték-változásokat is. Az eredményeknek köszönhetően egyszer akár a sci-fikből ismerős cyborgszövetek is megvalósulhatnak, de a közeljövőben alkalmas lehet gyógyszerhatóanyagok tesztelésére, mivel a szöveteken belül lejátszódó események így jobban nyomon követhetők.

Megállított rákos sejtek
Egérkísérletek során sikeresen állították meg a Massachusetts Institute of Technology kutatói a rák terjedését. Ezek a beteg sejtek gyakorlatilag minden energiájukat a szaporodásra fordítják, ehhez a teljes anyagcseréjüket e cél szolgálatába állítják. A normális sejtek a glikolízis során állítják elő az energiát tároló ATP molekulát, amelynek segítségével folyamatosan el tudják látni feladataikat, köszönhetően a PKM1 nevű enzimnek. A rákosaknál azonban a piruvátkináz egy másik formája, a PKM2 szabályozza a folyamatokat, amely az energiát a szaporodásra irányítja át. Ezeket az enzimeket molekulákkal próbálták megkötni, így állítva meg a beteg sejtek terjeszkedését. Ráadásul sikerült őket PKM1-es, tehát normális enzimekké alakítani, leállítva a betegség terjedését. A kutatók most szeretnék molekuláris szinten is mélyebben megismerni a folyamatokat, hogy a humángyógyászatban is be tudják vetni egyszer ezt az eljárást.●

Tanulás alvás közben
Ha a könyvet a párna alá téve nem is lehetünk okosabbak, más módszerekkel mégis tanulhatunk álmunkban. A Weizmann Intézetben 69 alvó embernek különböző zenéket játszottak le, ezt követően jó és rossz illatú gázokat fújtak be a helyiségbe. Az emberek a rossz illatokra úgy reagáltak, hogy ritkábban vettek levegőt. Néhány kísérlet után, amikor a büdöset jelző dallamot hallották meg, és a szag elmaradt, akkor is visszatartották a lélegzetüket. Ami igazán érdekes, hogy ezt a tudást ébren sem felejtették el, ugyanúgy reagáltak a dallamokra. Az izraeli kutatók eredményeik magyarázatához szeretnék kideríteni, hogyan is működik a tanulás alvás közben, milyen összetett információkat tudunk még nyugalmi állapotban feldolgozni.

Itt az új gyémántpótló
A 60 szénatomból felépülő gömbszerű molekulából, az úgynevezett fullerénből sikerült újszerű tulajdonságokkal rendelkező mesterséges anyagot készíteniük amerikai kutatóknak. A normál légnyomás 320-ezerszeresén a focilabdához hasonló, öt- és hatszögekből álló molekulákból felépülő együttes összeroppant, és az új szerkezet a nagy nyomás megszűntével is megmaradt. Ennek oka az, hogy a fulleréneket a kísérlet kezdetekor a xilol nevű vegyület egyik fajtájában oldották fel. A Carnegie Institution for Science kutatói szerint a teljesen új anyag egyik roppant hasznos tulajdonsága, hogy olyan kemény, mint a gyémánt, de jóval olcsóbb annál. Így kiválthatná a drága anyagot számos ipari berendezésben.