Vagyis a Brüsszelben dolgozó újságírók nem tehetnek fel kérdéseket Ven Csia-pao kínai kormányfőnek, nem firtathatják a politikai és gazdasági reformokat, a korrupciót, az emberi jogokat, a másként gondoldókkal szemben tanúsított bánásmódot, a muszlim ujgur kisebbség és a tibetiek helyzetét. A kínai miniszterelnök, aki a kínai vezetők nemzedékváltása miatt hamarosan távozik posztjáról, így nem lesz kénytelen olyan kérdésekre válaszolni, vagy inkább kitérni előlük, amelyek miatt számos nemzetközi és civil szervezet folyamatosan bírálatokat fogalmaz meg Pekinggel szemben.

Egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen az Európai Tanács elnökségéhez közel álló források mindezt hivatalosan azzal indokolták, hogy nem sikerült megállapodásra jutni a sajtótájékoztató megtartásának feltételeiről, és ugyanez volt a válasz arra a kérdésre is, hogy miért nem tartanak az uniós vezetők a kínai fél részvétele nélkül sajtótájékoztatót.

Az Európai Bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde-Hansen, a testület délben tartott szokásos sajtótájékoztatóján már a brit sajtó részéről azzal a kérdéssel találta szemben magát, hogy az Európai Unió miért ennyire gerinctelen, és miért vesz részt évről-évre egy olyan eseményen, amelyen nem lehet kérdéseket feltenni, hogy a bizottság miért teszi meg a kínai vezetőknek azt a szívességet, hogy ne kelljen kellemetlen kérdésekre válaszolniuk."A tangózáshoz két gerinc kell" vagyis kettőn áll a vásár - jelentette ki válaszában a bizottság szóvivője. Elmondta, hogy az Európai Bizottság nagyon is szerette volna, hogy a csúcstalálkozót követően legyen egy közös sajtótájékoztató, de mégsem lesz, mert nem sikerült megállapodni egy olyan sajtótájékoztató feltételeiről, amelyet a bizottság javasolt, annak pedig az adott körülmények között nem látják értelmét, hogy José Manuel Barroso, a bizottság és Herman van Rompuy, a tanács elnöke a kínai kormányfő nélkül, külön sajtótájékoztatót tartson.

A bizottság sajtótájékoztatóján szokatlan módon a közönség soraiból szólalt fel Ann Cahill, a Brüsszelben dolgozó külföldi újságírókat tömörítő Nemzetközi Sajtószövetség (API) vezetője. Elmondta, hogy a tanács megkereste az API-t a kínaiak által támasztott feltételekkel. A csúcstalálkozó helyszíne nem az Európai Unió intézményeinek egyik létesítménye, hanem a belga külügyminisztérium épülete, az Egmont-palota, ahol helyhiány miatt csak 50 újságíró vehetett volna részt a sajtótájékoztatón, beleértve az operatőröket és a fotóriportereket is. A kínai fél azt a feltételt támasztotta, hogy 25 újságírót ő, míg a másik 25-öt az európai intézmények akkreditálhassák a sajtóértekezletre. Az API írásos közleményében kifejti, hogy Kína annak a két évvel ezelőtti esetnek a megismétlődését akarta elkerülni, hogy az előre kitűzött sajtótájékoztatót nem tartották meg, mert a kínai fél bizonyos, Peking által nem kívánatosnak tartott újságírókat ki akart zárni az eseményen való részvételből.

Az idei csúcs kapcsán az API sajnálatát fejezi ki, hogy azok, akik a találkozó helyszínét kiválasztották, nem tartották szem előtt a nyílt, átlátható és demokratikus média igényeit. Ennek érdekében az API az EU-Kína csúcs más helyszínen történő megtartását is javasolta."Elfogadhatatlan bármilyen megállapodás, amely a média szabadságán átlép, legyen szó arról, hogy az EU beleegyezik, hogy bizonyos országok újságíróit nem hívja meg a rendezvényre, vagy arról, hogy lehetőséget nyújt a látogatóknak arra, hogy megválasszák saját hazájukból vagy más országokból mely újságírók nem lehetnek jelen" - ismerteti az API álláspontját közleményében Ann Cahill, a szervezet elnöke.