XVI. Benedek gépe szeptember 15-én, pénteken szállt le Libanon fővárosában, Bejrútban. Látogatásának egyik kiemelt pillanata, hogy Harissza városában aláírja a végső jelentést az általa 2010-ben összehívott püspöki zsinatról, melynek tárgya a közel-keleti keresztények jövőjének tanulmányozása volt. Bejrútban Libanon maronita katolikus államelnökével és szunnita miniszterelnökével, valamint diplomatákkal és muszlim vallási vezetőkkel találkozott. Ezt követően keleti pátriárkákkal és püspökökkel ebédelt, majd libanoni fiatalokat látogatott meg. Vasárnap nyílt misét celebrált, és ismertetette a 2010-es zsinat eredményeit, aggodalmát fejezve ki a 2010 óta megfigyelhető keresztény elvándorlás miatt.

A pápa választása azért esett Libanonra, mert sokvallású ország, melyben a vezető pozíciókat a különböző felekezetek képviselői felosztották egymás közt. II. János Pál pápa a térség államainak ideális modelljeként tekintett rá. A hírügynökség értesülése szerint a pápa innen kívánja megszólítani a Közel-Kelet 13 millió katolikusát, hogy dolgozzanak együtt a békéért és a demokráciáért, nem csak egymással, de a mérsékelt iszlamistákkal is, nehogy a fundamentalizmus megerősödhessen. XVI. Benedek a szekularizáció mellett foglal állást, mely biztosíthatja a vallási és kulturális szabadságot.

A szíriai pátriárka reményét fejezte ki, hogy a pápa felemeli majd szavát a Szíriában dúló polgárháborúval szemben és sürgeti majd a tárgyalások megkezdését. A pápának ugyanakkor óvatosan kell eljárnia ebben az ügyben, mert Libanon lakossága, beleértve a maronita egyház (a legnagyobb libanoni keresztény felekezet) tagjait is, politikailag nagymértékben megosztott. Egyesek az Asszád-rezsimet, mások a lázadókat támogatják. A Vatikán közleménye szerint az egyházfő nem kívánja politikailag befolyásolni a keresztény híveket a szíriai események kapcsán, ugyanakkor elutasítja a szembenálló felek fegyverekkel való ellátását, és a konfliktus befejezését sürgeti.