Fehérjével baktériumok ellen
■ Immunrendszerünk rendkívül összetett, és működését még mindig nem ismerik a tudósok teljes egészében. Az Ohio State Universityn végzett kísérletek során most rájöttek, hogy egy fehérjének, amelyről korábban azt tartották, hogy nincs lényeges feladata, mégis kitüntetett szerep jut számos baktériumfertőzés leküzdésében. Egérkísérletek során bizonyosodtak meg, hogy a kaszpáz-11 nevű enzim hiányában nem tudják az állatok a legionáriusbetegséget leküzdeni, míg ha ott van ez az enzim, megindul az immunrendszer védekezése. Az emberi szervezetben a 4-es és 5-ös kaszpáz fehérjék felélesztésével a legionáriusbetegség antibiotikumok nélkül is gyógyítható lenne, de más bakteriális fertőzések leküzdésében is fontos szerepük lehet. Az amerikai kutatók szeretnék megkeresni, mivel lehet ezeket a fehérjéket aktivizálni, így a szervezetet rábírni a hatékony védekezésre a baktériumokkal szemben.

Adattárolás évmilliókig
■ Ma már több terabyte-os merevlemezek is kaphatók néhány tízezer forintért, de az adatok ezeken biztosan nem lesznek néhány évtized után elérhetők. Francia tudósok azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehetne a jövő régészeinek nagyobb mennyiségű digitális adatot hátrahagyni. Az eddigi legtartósabb, mikrofilmes tárolás is csak néhány száz évig biztonságos, utána ismét át kell írni az adatokat új filmre, és ez adatvesztéssel is jár. A francia nukleárishulladék-kezelő szervezet, az ANDRA kutatói két 20 cm átmérőjű zafírlemezre platinával írták fel az információt, amely így akár 10 millió évig is épen megmarad. Az egyes zafírlemezekre 40 ezer oldalnyi adatot tudnak felvinni. Már csak az a kérdés, hogy milyen nyelven és mit adjanak tovább a jövő generációinak. Svédországban is az atomhulladék elhelyezése kapcsán foglalkoznak a kérdéssel, ugyanis fontos lenne, hogy a jövő generációi is pontosan tudják, milyen sugárzóanyag és hol található.


Digitális rajztábla
■ A Wacom Cintiq elektronikus rajzasztalai a digitális és a hagyományos rajzolás előnyeit igyekeznek egyesíteni. A speciális tollal az érintőképernyőn rajzolva a rendszer nemcsak a nyomást, de a beesési szöget is érzékeli, így a ceruza használatát szinte tökéletesen modellezi. A legújabb, 24 HD modell emellett lehetővé teszi, hogy másik kezünkkel az érintőképernyőn nagyítsunk vagy kicsinyítsünk, vagy eszközt váltsunk. A háromdimenziós digitális világ elkészítéséhez nyújt segítséget, hogy a rajztáblával már rögtön térbeli képeket lehet készíteni.

Miniprojektor
■ Nemcsak kicsi, hanem hatékony is az Észak-karolinai Állami Egyetem és az ImagineOptix start-up közös fejlesztésében készült kivetítő. A manapság elterjedt eszközöknél a folyékony kristályokat erősen megvilágítják. A fényforrások, mint például a LED-ek, nem polarizált fényt bocsátanak ki, így meg kell szűrni azt. E folyamat során jelentősen csökken a fényerősség, a polarizálatlan fény fele elveszik és hővé alakul. A kivetítők energiaszükségletének nagy része ezért a szűrők hűtésére megy el. Az új fejlesztésnek köszönhetően csak a polarizálatlan fény 10 százaléka veszik el, így kisebb teljesítményű fényforrás is elegendő, és ötödére csökken a hűtés energiaigénye is. Az eszköz működése során egy lencsesor rácspontokra fókuszálja a fényt, majd egy rács szűri tovább a nyalábokat, szétbontva ellentétes polarizáltságú párokra, majd a folyékony kristályokon áthaladva kapják meg a kép létrehozásához szükséges információt. Végül a nyalábokat lencsék egyesítik ismét. A kutatók szerint így belátható közelségbe került a mobiltelefonba épített jó képminőségű kivetítő.

Okos lakat
■ Az okostelefonokról ismert kódos zárolás inspirálta a Master Lock Speed dial nevű lakatját. A legújabb zárjukon hiába keresnénk a kulcslyukat, csak négy gombot találunk. Ezt a nyilak előre beállított kombinációjának lenyomásával nyithatjuk ki. Ez egy kézzel is kezelhető, és az egyes nyilak betűket is jelölnek, így elég egy szót megjegyezni, és minden karakterhez a megfelelő nyilat megnyomni. Öt évig működik a 25 dolláros lakat egyetlen elemmel, és szerencsére jelzi, amikor fogyni kezd az energia. Az elfelejtett kód helyett az interneten tudunk újat igényelni.

Tartósabb napelemek
■ A megújuló energiaforrások elterjedését a hagyományosoknál még mindig magasabb áruk hátráltatja leginkább. A legtöbben a napelemek esetében a hatékonyság növelésével próbálják a költségeket csökkenteni. Pedig van más út is: a Fraunhofer Institut amerikai kutatóhelyén, Cambridge-ben azon dolgoznak, hogy minél tovább működhessenek a napelemek. Arra jutottak, hogy az áramot előállító hajszálvékony szilíciumlapkát az eddig használt etilén-vinil-acetát helyett szilikonnal lehet helyettesíteni. A parányi és törékeny napelemalkatrészeket ez jobban védi a hő- és mechanikai hatásoktól, ezt klímakamrában végzett kísérletekkel is igazolták. Ennek alapján évekkel is nőhet a napelemek üzemideje, és ez kifizetődőbbé teszi a befektetéseket.

Ultrahanggal a rák ellen
■ Manapság a tumorokkal háromféleképpen veszik fel a küzdelmet az orvosok: vagy műtéti úton távolítják el, vagy gyógyszerterápiát alkalmaznak, vagy sugárterápiát. Az egyes betegségek esetében ezek különböző kombinációi lehetnek hatékonyak, kiválasztásuk is összetett feladat. Kanadai kutatók most még egy eljárást adnának az orvosok kezébe: a hallhatónál magasabb frekvenciájú hanggal tulajdonképpen szétrobbantanák a rákos sejteket. Módszerük során parányi gázbuborékokat juttatnak a véráramba, amelyek a tumorsejtekbe bekötődnek, majd az ultrahang hatására ezek növekedni kezdenek és szétrobbannak. A torontói kutatók szeretnék, ha módszerüket a sugárterápiával együtt alkalmaznák, megsokszorozva a hatékonyságot és csökkentve a sugárdózist. Állatkísérleteiknél így már tízszer több beteg sejtet tudtak elpusztítani egy kezelés során, mint ha csak a sugárterápiát használták volna.