Szócska: befogadóbb lesz a magyar egészségügy az innováció iránt

Cseke Hajnalka
2012-09-20 13:47
A kórházközpontú ellátásról az alap- és járó-beteg ellátásra helyeződik a hangsúly a jövőben, mondta az egészségügyért felelős államtitkár.

Évi 350 millió euró a német-magyar gazdasági együttműködés értéke az orvos-technológia területén. Számos, a magyar egészségügyi ellátásban résztvevő német orvostechnikai cégnek van magyar leányvállalata, s az autóipar mellett az egészségügy területén is nagyon jók a német-magyar gazdasági kapcsolatok - emelte ki a nyitó beszédében Klaus Riedel, Németország Magyarországi Nagykövetségének követe a Figyelő-Medicina által szervezett egészségügyi konferencián.

A magyar egészségügy a megelőzés, az innovatív eszközök alkalmazásának irányába mozdul el, a kórházközpontú ellátásról, az alap- és járó-beteg ellátásra helyeződik a hangsúly a jövőben - jelentette ki Szócska Miklós, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára a ma reggel kezdődött budapesti szakmai tanácskozáson. „Az egészségügyi kabinet nincs könnyű helyzetben, mert az innovatív technológiák alkalmazása drága, a globális válság és az egészségügyi ellátás racionalizálása közben kell rá forrást találni" - mutatott rá Szócska. Lényegében e gondolat jegyében hangzottak el az előadások, a résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet egyensúlyt találni a költséges innovatív megoldások és a hatékony betegellátás között.

„Az egészségügyi kabinet elkötelezett a fejlett technológiák jövőbeni nagyobb arányú alkalmazása mellett" - mondta az államtitkár, s vélhetően ennek örültek az orvos-technikai, orvos-technológiai szektor képviselői is, mer még Szócska Miklós is elismerte, hogy az innováció eltűnt az egészségügyből. Azt már nem tette hozzá, hogy nem azért, mert a kormány, vagy ő ellenezné, éppen ellenkezőleg. Csakhogy de az egészségügyi tárca évről-évre kurtított költségvetéssel kényszerül tervezni.



Képgaléria a konferenciáról!


Szócska a Figyelő konferencián jelentette be: az E- Health program keretében indul az a Pilot program, amelynek keretében összekapcsolják az OEP szolgáltatási szerződési adatbázisát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálat adataival, ily módon online nyomon-követhető lesz, hogy hol, milyen szolgáltatást vehetnek igénybe a betegek. „Nem lesz olyan, hogy nem tudjuk, valamely kórházban hány ágy van"- jegyezte meg az államtitkár. Hozzátette, az online adatbázis révén rendelkezésre áll majd egy eszközkataszter, intézményekre bontottan lesz látható, hol milyen eszközpark és a kapacitás áll rendelkezésre. Mindezt a tervezésnél és a szolgáltatások szervezésénél veszik majd figyelembe. Az innovatív eljárások nagyobb szerephez jutnak, nem lesz 260 laborszerződés az országban, a legfejlettebb technológiákat alkalmazzák - ígérte.

„Szívesen utaztam Magyarországra, jó az együttműködés a német és magyar cégek között, mindig jó dolgokat indítottak útjára együtt, s ez az egészségügyi szektorra is igaz"- mondta Thomas Ilka, a Figyelő-Medicína konferencián résztvevő német egészségügyi államtitkár. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvos-technológiai ágazat világszerte nő, sőt, további robbanásszerű fejlődés előtt áll. Németországban 200 milliárd eurós piacot képvisel, több százezer foglalkoztatottnak ad munkát, emiatt a politikusok is szem előtt tartják az ágazat érdekeit.

Az elöregedő társadalmakban egyre nagyobb gondot jelent az egészségügyi kiadások növekedése, így Németországban is. A német államtitkár szavaiból kiderült, hogy a magyar kollégájához hasonló gondokkal küzd. Miközben 2 milliárd euró értékben zajlik náluk a gyógyszerkassza racionalizálása, azonközben folyamatos a „nyomás" a német egészségügyön, hogy minél több innovatív technológiát fogadjon be a biztosító.

„A jó színvonalú ellátást és az egyre újabb műszaki lehetőségeket kell egyensúlyban tartani" - jegyezte meg. Rámutatott, bár az élvonalbeli megoldások valóban nem olcsók, de az általuk elérhető egészség-nyereség hosszú távon mégis gazdaságossá teszi ezeket az eszközöket. Németországban kiemelt figyelmet fordítanak a prevencióra, s arra, hogy az innovációt minél hamarabb eljuttassák a betegellátásba.
Merkely Béla, a SOTE Kardiológia Központjának igazgatója előadásában a fejlett orvos-diagnosztikai és gyógyító eszközök hatékonyságáról beszélt, arról, hogy a legmodernebb műszerekkel már hónapokkal a betegség tényleges megjelenése előtt kimutathatók az eltérések, amelyek befolyásolják a betegek kezelését. Ha az orvos időben észreveszi, hogy milyen szívműködési rendellenességek léphetnek fel a páciensnél, jó előre hatékony terápiát rendel el. Orvos-szakmai és költséghatékonysági szempontból is megéri az innováció alkalmazása.

Az Orvostechnikai Szövetség nevében a szervezet alelnöke, Jakus László a gyártók és forgalmazók nehézségeiről beszélt. „Átlagosan 110 nap alatt kellene, hogy egy fejlesztést befogadjon az OEP, ehhez képest van olyan tagunk, aki most ünnepli kérelme benyújtásának második évfordulóját" - mondta. Értékelése szerint lassú és akadályokkal nehezített az innovatív technológiák befogadása Magyarországon, nincs párbeszéd és nincs allokált költségvetési forrás sem e célra. Ezért a szervezet azt javasolja, az egészségkasszán belül tervezzenek külön büdzsét az innováció finanszírozására. „Fenn kell tartani a minőséget, mert a visszalépés drágább lesz"- figyelmeztetett Jakus László.