Az Orbán Viktor aláírásával megjelent rendelet szeptember 20-án este hat órától hatályos. A rendelet alapján a Mal Zrt. esetében így a csődtörvény 65-67. paragrafusát kell alkalmazni. A törvény szerint a kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, továbbá amelyeknél kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb legyen és egységesített eljárás szerint történjék.

A csődtörvény erre vonatkozó rendelkezése szerint ilyen szervezetek esetében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a kormány által rendeletben kijelölt állami felszámoló jár el, a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve pedig ellenük a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek, az ilyen kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. Az állami felszámoló az értékesítést nyilvános pályázat nélkül, meghívással is lebonyolíthatja.

Az ajkai timföldgyár a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa után csaknem kilenc hónapra állami felügyelet alá került az úgynevezett "lex Mal" alapján, amely szerint a gazdasági társaságok honvédelmi érdekből állami irányítás alá vonhatók. Az ajkai timföldgyár felügyeletét mintegy tízoldalas működési rend szerint végezték. Ez tartalmazta a többi között azt, hogy a kormánybiztos hagyta jóvá és ellenjegyezte a cég vagyoni kötelezettségvállalásait. A katasztrófavédelmi kormánybiztos irányítása alatt a felügyelet munkatársai ellenőrizték és nyomon követték a timföldgyár működését pénzügyi, technológiai, bányászati, beszerzési, jogi, környezetvédelmi, munkavédelmi, kárenyhítési és biztonsági területeken. Az állami felügyelet 2011. július elsejéig tartott.A tulajdonosok idén februárban jelentették be, hogy jelképes összegért, ezer forintért felajánlották a cég tulajdonrészének ötven százalékát az államnak, végül azonban erről nem született megállapodás.

A Mal a vörösiszap-katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzd: a katasztrófával közvetlenül összefüggő költségek 3,5 milliárd forintot tettek ki, 2,5 milliárd forint kiadás az üzemzavar miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából. A cég tetemes, mintegy másfél milliárd forintos tartozást halmozott fel a Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben. Emiatt a kormány tárgyalási ajánlatot tesz az erőmű megvásárlására - közölte egy hete a Kormányszóvivői Iroda. A tájékoztatás szerint a kormány megtárgyalta a Mal Zrt.-vel kapcsolatban kialakult helyzetet és a Bakonyi Erőmű Zrt. felé fennálló tartozások kérdését. "A kormány számára kiemelten fontos az érintett munkahelyek megőrzése, valamint a térség - Ajka városa - fűtésének biztosítása, éppen ezért amellett, hogy a probléma kezelésére a kormány egy munkacsoportot állított fel az érintett tárcák részvételével, vételi tárgyalási ajánlatot is tesz a Bakonyi Erőmű kapcsán" - írták. A Mal Zrt. a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint jelenleg több mint 20 milliárd forintot ér, a térség legnagyobb munkáltatójaként a beszállítókkal együtt 5-6 ezer embernek ad munkát.